Az iskolai szini előadások hajdan.
Az iskolai szini előadások hajdan.
A váradi magyar szinészetet is, mint minden nagyobb vidéki városban, hol főiskoláink voltak, megelőzték az iskolai szinielőadások. Sőt van adat arról is, hogy már a jezsuiták által rendezett iskolai előadások előtt is játszottak rögtönzött szinpadon, a XVII. században fennállott váradi reformátusi iskola tanulói. (Előadták Pápai Borsáti Ferencz Metamorphosis czímü dramatizált versét, melylyel Rákóczy Zsigmond emlékének áldoztak)- De a református iskolában a szinielőadások igen ritkák voltak, mert a kibocsátott kánon szerint, a „közreműködök gyakran álarczot vesznek magukra, aljasan viselkednek, sőt még a kéjvágy fáklyáját is meggyujtják.”
A jezsuiták azonban, csakhamar letelepedésük után, meghonosították az iskolai szinielőadásokat és így Váradon is a gimnázium lett a magyar szinészet melegágya. Első drámaíróink: a tanítópapok, első szinészeink: a főiskolából kikerült ifjak.
A jezsuiták évente legalább kétszer rendeztek ily szinielődásokat, melyekben rendesen résztvett az egész tanulóifjúság, de a főbb szerepeket a rhetorika- és a pozeis-osztály kiválóbb tanulói játszották. Az előadások iránt a közönség körében igen érdeklődtek és úgy a megye, mint a püspökség jutalmak kitüzésével sarkalta az ifjakat.
A színdarabok legnagyobb része történelmi volt, mert az ismert negyven darab közül huszonhatnak történeti alak a hőse, míg hat a bibliából merítette tárgyát, nyolcz pedig erkölcsös tendencziával bírt.. A magyar történelemből Szent-Lászlót, a váradi püspökség alapítóját, a pusztában vándorló Salamon királyt, Érsekujvár védőjét: Forgách Ádámot, Gritti Lajost, Szapolyai János nádorát mutatták be egy-egy érdekes előadás keretében.
A drámák szerzői közöl csak néhányat ismerünk, a drámák közül pedig egészben egy sem maradt az utókorra és a tartalomra is csak a czímből következtethetünk.
