A járásbiróságok 1871-ben.
A járásbiróságok 1871-ben.
A megyében 6 járásbiróságot szerveztek és pedig Nagyváradon, Nagy-Szalontán, Berettyó-Ujfaluban, Margittán, Tenkén, Élesden. A bírói személyzet következőképen állíttatott össze:
Nagyváradi kir. Járásbíróság: járásbíró: Bulyovszky József szolgabíró, ma Nagyvárad polgármestere; albírák: Csathó Ferencz Nagyvárad városi törvényszéki tanácsos, ma a szegedi itélőtábla elnöke; ezt megelőzőleg tanácselnök volt a kir. kurián; Molnár Jenő szolgabíró; Göndöcs László aljegyző. Nagy-Szalontán, járásbíró: Cseresnyés Sándor szolgabíró; albírák: Gyalókay János szolgabíró: Nagy Károly biharmegyei törvényszéki ülnök. – Berettyó-Ujfalun: járásbíró: Szacsvay Sándor törvényszéki ülnök; albírák: Fényes Endre megyei aljegyző, Mezidradszky Miksa megyei esküdt. – Margittán: járásbíró: Schenk Emil ügyvéd; albírák: Szűts Lajos megyei törvényszéki aljegyző, Schável Károly joggyakornok a debreczeni váltó-törvényszéknél. – Tenkén. járásbíró: Sztupa Ignácz ügyvéd; albírák: Lengyel Károly telekkönyvvezető, Heppes Antal megyei esküdt. – Élesden, járásbíró: Müller Ferencz, megyei törvényszéki ülnök, albirák: Mihályházy Kálmán alispáni fogalmazó, Örley Béla biharmegyei esküdt.
Jóllehet azelőtt Debreczen is Bihar vármegye területén feküdt, ennek törvénykezési viszonyaira nem terjeszkedünk ki, miután azokat e város monografiájában fogjuk feldolgozni.
A vármegye törvénykezésének történetében jelentős az 1891-ik esztendő, a kir. táblák deczentralizálásának időpontja. Zádor Gyulát nevezték ki a tábla elnökévé, ki azonban alig fél évig viselte e tisztet; utódja a tábla mai elnöke: Ritoók Zsigmond lett. Egyike Magyarország legnagyobb nevű jogászainak, legpuritánabb férfiainak. A táblák deczentralizálásáig ügyvéd volt Nagyváradon és hosszú ideig a nagyváradi kamara elnöke.
