A Sárrét a szabályozás előtt.
A Sárrét a szabályozás előtt.
A mocsarak között legjelentékenyebb volt a Berettyónak Bihar, Békés, Hajdu és Jász-Nagykún-Szolnok vármegyék határán elterülő medenczéje, az u. n. bihari Nagy-Sárrét; továbbá a Sebes-Körösnek Bihar és Békés vármegyék határán elterülő medenczéje, az u. n. bihari Kis-Sárrét. Az előbbi kiterjedése 80,000, az utóbbié pedig 40,000 kat. hold volt, beleszámítva a szomszédos vármegyék ide tartozó részeit is. A medenczéket egyrészt a Berettyón és a Hortobágyon levonuló Tisza árvizei, másrészt a Sebes-Körös és Fekete-Körös árvizei töltötték meg. A mocsarak egész éven át víz alatt állottak, az árvizek kiöntései meg jelentékeny területeket károsítottak.
