Főszékesegyházi kincstár.
43Főszékesegyházi kincstár.
A szentélynek az oltár felől eső jobb oldalán fekszik a főszékesegyházi kincstár, a mely, minthogy benne a XI-ik századtól napjainkig felhalmozott s milliókat érő műkincsek és drágaságok őriztetnek, valóban az ország legnevezetesebb kincsesháza. Sok műtárgya még azok közül az egyházi szerek közül való, a melyekkel az ország első főtemplomát Sz. István megajándékozta. Ezeken kívül a magyar királyoknak s különösen Mátyás királynak páratlan értékű adományai. A kincstár tárgyai öt főcsoportra oszthatók: ötvös-művekre, hímezési és szövési remekekre, könyvdíszítés és festés remekeire, fafaragási s végül modern részre. A kincstárról Simor János volt herczegprímás megbízásából Dankó József dr. állított össze ismertetést és az ezt magában foglaló díszmunka is Simor áldozatkészségét dícséri.
A kincstár nevezetesebb remekei: A bizanti stylű, úgynevezett „Békecsók-tábla”. Zománczban gazdag rekeszei a korona ékítményeihez hasonlítanak. A mostani alakjából láthatóan két, származásra nem egymáshoz tartozó részből állott, nevezetesen az „Eskü-kereszt”-ből, mely a XII. századból való és az „Apostoli kereszt”-ből, ugyanaz időből, azonban nyelét és gombját Simor prímás készítette hozzá. Az eskü-keresztet azért nevezik így, mert a magyar királyok rendesen arra teszik le az esküt, míg a második rész Batthyány prímás óta a királyok előtt szokták volt hordozni. A XVI. és XVII. századból nevezetesek a Zeleméri- és a Baráti-féle keresztek; ugyancsak az utóbbi század műve Szelepcsényi György prímás pacifikaléja. A csúcsíves styl idejéből való Suki ereklyetartója és kelyhe, mindakettő remek sodronyzománcz-alkotás. Árpádházi Sz. Erzsébet ereklyetartója szintén figyelmet érdemlő műdarab. A gyönyörűbbnél-gyönyörűbb kelyhek között említhetők Szelepcsényi és Károly Ambrus főherczeg kelyhei. A csúcsíves stylben alkotott műkincsek közül egy úrmutató, egy pásztorbot, egy kristályszekrény és egy fából faragott úrkoporsó ragadják meg a szemlélőt. Az utóbbi a garamszentbenedeki apátságból származik. Remek műdarabok hirdetik az olasz renaissance-ízlésnek örökbecsű voltát. Ilyenek Vitéz János érsek pontifacaléja, Bakócz érsek gradualéja, miseruhája, több fényes kiállítású püspöksüveg, azonban valamennyinek tündöklő ékessége Mátyás király kalváriája.
A kincstárról: Dankó József dr. művén kívül Czobor Béla dr. (1881) és Szalay Imre (1894) írtak. Utóbbi Mátyás király kálváriájáról írt tudományos becsű értekezést.
