Ipar.
Ipar.
Esztergom szab. kir. város története világosan bizonyítja, hogy az iparűzés a városban igen régi keletű s talán egykorú az imporium létrejöttével. A város fogalma a várhoz fűződik. A hol vár volt, körülötte város is alakult és annak a hadviselésére hivatott lakosain kívül legelső polgárai az iparűzők voltak. – Ez nem is lehetett másként. Az iparűzés első feltétele a béke. Ott, a hol védelem nem kínálkozott, nem fejlődhetett a háborúkkal teli múltban az ipar, annak legelső védelmezői tehát a várak voltak. Ha veszedelem fenyegette a vár körül telepedett iparűzőket, felmenekültek a várba. Különben pedig az egyes várak ipari szükségletei csakis a telepedett iparosokkal voltak kielégíthetők s így egészen természetes, hogy a kézmíves ott folytatta iparát, a hol készítményeinek biztos elhelyezést, magának pedig állandó védelmet talált.
Az esztergomi iparosok kezdetben bizonyára csakis olyan kézmívesek voltak, a kik a legszükségesebb czikkeket készítették. – Ilyenek a kovácsok, lakatosok, nyergesek, szíjgyártók, sarúkészítők, fegyvermívesek, posztósok, szűcsök, rézmívesek, ácsok, kőmívesek, gombkötők, paszomántosok, ezüstmívesek, stb. Ilyenekről emlékezik meg Esztergom városában a hagyomány; az egykorú feljegyzések is ezeket említik s hogy a múltban igen fejlett ipara volt e városnak, bizonyság erre a számtalan czéh, mely virágzott. – A régi Strigonium a levantei forgalom megnyílása előtti évszázadokban a kelet nyugattal összekötő világúton feküdt és a két világrész kereskedelmi forgalmának góczpontja, kicserélő helye volt. Ha már most arra emlékezünk, hogy Esztergom Szent Istvántól IV. Béláig folyton királyi székhely volt s így természetesen az ország középpontja is, lehetetlen e várost fejlett és széleskörű iparűzés nélkül elképzelni.
Arról, hogy Esztergomban a török hódoltság idején hány és milyen szervezetű czéh volt, minthogy az idevonatkozó adatok ez időtájban sorra elpusztultak, megfelelő adatokkal nem rendelkezünk, mindamellett bizonyos, hogy a mikor Nagy Lajos uralkodása idejében a czéhek működése általános szabályozás alá került, mindenesetre figyelem tárgya volt az esztergomi fejlett iparűzés is.
Esztergom szab. kir. város levéltárában jelenleg tizenegy czéhszabályt őriznek. A czéhszabályokról a következő rövid összeállítás számol be:
