Ipartestület.
Ipartestület.
Esztergom város ipara eléggé fejlett és az iparűző lakosság a város lakosainak 40%-ára tehető. Az esztergomi iparosság intelligencziája az országban úgyszólván első helyen áll, a mennyiben nagy átlagban alsófokú középiskolai előtanúlmány után adatnak a serdűlő ifjak ipari pályára s nem csekély azoknak száma sem, a kik öt-hat gimnáziumi osztályt, sőt érettségi vizsgát is tudnak felmutatni. Épen ezért az esztergomi ipartestület, szellemi színvonal tekintetében, méltán sorolható az ország hasonló intézményeinek legelsői közé. Az ipar érdekeinek istápolása, a testvéries együttérzés és a haladás eszközeinek terjesztése körül az esztergomi ipartestület határozottan előljár. Alig hogy megalakúlt, nyomban egyik törekvése volt, hogy az ipari alkalmazottak betegsegélyezését rendezze. Önadóztatás alapján, az 1891. évi XIV. t.-cz. életbe léptekor, már olyan alap állt rendelkezésre, a melynek segélyével egészen az 1907: XIX. t.-cz. életbeléptéig, minden fennakadás nélkül állhatott a nemes ügy szolgálatára. Az ipartestület a saját adminisztrativ teendőin kívül országos iparkérdésekben is előljárt, évtizedes küzdelmet folytatván az országos ipar nyugdíjintézmény megteremtése érdekében s nem rajta múlt, hogy ez a nagyfontosságú szocziális kérdés még mindig a jövő zenéje. Az ipartestület élén 25 év óta Dóczy Ferencz pékmester áll. Nagy akaraterő, szívós kitartás, nemes ügyszeretet és dícséretes önzetlenség jellemzi Dóczy Ferencz elnököt, a kinek nevéhez és tevékenységéhez fűződik az ipartestület virágzása, valamint tekintélyének folytonos növekedése.
