Világítás.
Világítás.
A város közvilágítását a villanytelep látja el. Esztergom 1906-ig petroleummal és gazolinnal világíttatott, azonban egyrészt a gyéren alkalmazott lámpák, másrészt a velük járó kalamitások miatt jobb világítási módról kellett gondoskodni. A megindított tárgyalások alkalmával a közönségnek egy része a gáz, másik része a villanyvilágítást követelte, de minthogy a nagy területen fekvő várost gázzal, mely t. i. rendkívül költséges földalatti munkálatokat igényel, világítani, erre való fedezet hiánya miatt, nem lehetett, győzött a jobb és czélszerűbb villany. A telepet, mely a helyi érdekű vasútállomással szemben épűlt, nemkülönben a köz- és magánvilágítási műtárgyakat, berendezést, stb. a Ganz-féle vill. r. t. czég készítette. A villamos mű oly mintaszerű, hogy berendezésére nézve bármely város megirigyelheti. A közvilágítás általában kisebb égőkkel és a tereken s a főbb közlekedési vonalakon hatalmas ívlámpákkal mindenben sikerült. Az esztergomi villamos mű megteremtése után alig egy évre, berendeztette a város a szomszédos Párkány község közvilágítását is. A község ezért hosszabb szerződéssel biztosított bért fizet. Minthogy jelenleg a villamnak ipari czélokra való felhasználása igen előrehaladt és mert a helyi érdekű vasút esztergomi, valamint a M. Á. V. párkánynánai állomásai villammal fognak világíttatni, a város közönsége elhatározta, hogy a telepet egy gépegységgel kibővítteti, nehogy túlterhelés következtében áramszolgáltatási akadályok álljanak elő. A villamos mű kezdettől fogva nyereséggel dolgozik és lassanként eljön az az idő, hogy a város közvilágítása a nyereségből nemcsak kikerül, hanem ezenfelül tiszta haszon is marad.
