Bart.
Bart.
Bart (Bárt), magyar nagyközség, a párkányi járásban. Van benne 262 ház, 9118 lakossal, a kik, 25 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. Határa 3568 kat. hold. Első ízben 1223-ban fordul elő, mikor a barti lakosok és az esztergomi káptalan között birtokper eldöntést nyert. Egy későbbi (a XIII. század végéről kelt) oklevélben is említtetik, mely szerint Szölödi Péter fia, Hant, Szelezsényt eladja az esztergomi káptalannak. Az eladott birtok ugyanis Bart, Libád és Gyiva szomszédságában feküdt. Barti Mózes fia Jakab magtalan halála után IV. László király e birtokot 1272-ben a Huntpázmán nembeli András bányai főispánnak és testvérének, Gergely esztergomi prépostnak adományozta. Plébániája 1397-ben már fennállott. A helység a XV. században az esztergomi érsek földesurasága alá tartozott. Lakosai 1489-ben egy dukáttal váltották meg magukat a sertéstized alól. Az 1532. évi összeírás szerint még az esztergomi érsek faluja volt. Az 1549–1556. évi adóösszeírások öt jobbágytelket említenek; az 1593. évben a törököknek behódolt helységek között fordul elő; ekkor hét portája volt; míg 1647-ben csupán 2 1/2 porta után adózott. Az 1696. évi összeirás szerint még nagyrészt pusztán állott, csak hét telkes jobbágy lakott benne; földesura, az esztergomi érsek, ekkor kezdte betelepíteni. Plébániáját 1718-ban állították vissza. 1701-ben már iskolája is volt. Későbbi iskoláját gróf Batthyány József herczegprimás 1794-ben építtette, mely ma a kántortanító lakása. Új iskolája 1903-ban épült. Temploma 81730-ban épült gróf Esterházy Imre herczegprimás áldozatkészségéből. 1848-ig az esztergomi érsek volt a földesura és ma is ez az egyedüli birtokosa. Dűlőnevei közül érdekesebbek a Szelídes és Zsalazson (öreg szőlő). A községhez tartozik a Barti puszta. Lakosai gazdakört és hitelszövetkezetet tartanak fenn. Postája helyben van, táviró-állomása Bény, legközelebbi vasúti állomásai Bény és Kéménd.
