Dömös.
Dömös.
Dömös, nagyközség, a Duna partján. Házainak száma 271, lakosaié 1443, kik jobbára magyarok; ezek közül 1205 róm. kath. és 206 ref. vallású. Határa 4166 kat. hold. Már a XI. században virágzó helység, sőt királyi székhely volt. I. Béla király 1063-ban, midőn az ország főembereivel tanácskozásra gyűlt egybe, a királyi palota összeomlása következtében itt halt meg. 1087-ben Szent László királyt, mielőtt a németek ellen hadat indított volna, szintén Dömösön találjuk. Plébániája 1107-ben már fennállott. Legnagyobb nevezetességre prépostsága révén jutott, melyet Álmos királyi herczeg alapított, s a melyet fia, II. Béla király 1138 szept. 3-án kelt adománylevelével gazdagon megajándékozott. Az alapító oklevél szerint a prépostságnak 59 helységben volt birtoka, melyeknek lakosai a szokott dézsmán kívül különféle élelmi czikkek szolgáltatására voltak kötelezve. IV. Jenő pápa Zsigmond király kérelmére a dömösi prépostságot szerzetesrendi apátsággá alakította át (1433–1445) s azt az olajfák hegyéről nevezett apát nyerte el. Hunyadi János kormányzó az apátságot ismét prépostsággá alakítván át, azt István szenttamási prépostnak adta. VI. Sándor pápa 1501-ben a prépostságot a nyitrai püspökséggel egyesítette. Az 1560. évi adóösszeírás szerint még akkor is a nyitrai püspök birtokában találjuk. A török világban elpusztult, de az egykori prépostsági épület még a XVIII. század első éveiben is fennállott, falait 1702 táján hordták szét. Az 1647. évi összeírásban csak 3/4 portával van felvéve. Az 1696. évi összeírás csak öt jobbágyát és tíz zsellérét ismeri. Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint gróf Erdődy Ádám nyitrai püspök és dömösi prépost birtoka volt, a ki az egykori prépostság romjait a faluban látható kis templom építésére használta fel. Plébániáját 1733-ban állították helyre, ugyanez évben megkezdték az új plébánia-egyház építését, melyet 1743-ban fejeztek be. Addig a prépostsági épület romjai között megmaradt kápolnát használták fel az isteni tisztelet tartására. 201779-ben Mária Terézia királynő a prépostságot az esztergomi főkáptalannak adományozta s ez időtől kezdve a helység a káptalan földesurasága alá tartozott. Iskolája 1736 óta van. 1776-ban a mostani iskolájával szemben levő jobbágyház szolgált a tanítás czéljaira; 1812-ben a jelenlegi iskolaépület helyén emeltek új iskolaépületet, melyet 1824-ben a községben dühöngött tűzvész elpusztított. Dömösön 1709 előtt protestánsok is laktak, de ezeknek szabad vallásgyakorlata a szatmári békekötés után jelentékeny korlátozást szenvedett. II. József türelmi rendelete után a dömösi reformátusok leányegyházat alakítottak, mely előbb Tótfaluhoz, majd Pilismaróthoz, utóbb Nagymaroshoz tartozott. A községben van egy Szent István királyról elnevezett róm. kath. templom, melyet 1833-ban kezdtek építeni s 10 év mulva szenteltek fel; a reformátusoknak is van templomuk. Most az esztergomi káptalannak van itt nagyobb birtoka. A községhez tartozik Királykútvadászlak és Körtvélyes puszta. Postája és hajóállomása helyben van, távíró-állomása Visegrád.
Dömös. – Részletek a községből.
