Dorog.
Dorog.
Dorog, kisközség, az esztergom–fűzitői vasútvonal mellett, 298 házzal és 1966 lakossal, a kik közül 1369 német, 477 magyar és 55 tót anyanyelvű. Vallásra nézve túlnyomóan róm. katholikusok. Határa 2002 kat. hold. A Hunt-Pázmán nemzetség ősi birtoka, melyet 1287-ben az e nemzetségből származott Pázmán fia, Lampert és ennek fia, Kázmér, az esztergomi káptalannak adtak cserébe, de az nem élvezhette e javakat békében, mert IV. László uralkodása alatt a Csák nembeli Márk fia, István azokat hatalmasul elfoglalta, Venczel cseh király pedig az 1304. évi betörése alkalmával, a káptalantól a helységre vonatkozó adománylevelet is elrabolta. A káptalan 1307-ben tiltakozik a Csákok foglalása ellen. Csák Máté hatalmának megtörése után ismét visszanyerte Dorog helységét, melynek birtokában Albert király 1439-ben megerősítette. A török világban elpusztult. Az 1696-iki összeírás szerint, sváb lakosai csak néhány évvel azelőtt telepedtek le. 1715-ben újabb sváb telepesek érkeztek a községbe. Az iskolamesterről már 1728-ban van említés. Plébániáját 1730-ban állították fel. 1848-ig az esztergomi főkáptalan földesurasága alá tartozott. Most nagyobb birtokosa nincsen. Róm. kath. temploma 1735-ben épült. A község határa hajdan a budapesti és az esztergomi múzeumokba kerültek. A Hungária részvénytársaságnak mészégető gyára van itt. Határában barnaszén bányák is vannak. Hozzátartoznak Árpádkőszénbánya, Dorogi puszta, Óbánya és Újbánya. Van körjegyzősége, postája, távíró- és vasútállomása.
