Kisújfalu.
Kisújfalu.
Kisújfalu, nagyközség, a Párizs patak mellett. Van 157 háza és 758 magyar lakosa, kik túlnyomó számban református vallásúak. Határa 2452 k. hold. Alkalmasint a XV. században települt. Az 1531. évi adóösszeírás szerint Báthory István nádor birtokában találjuk; ekkor Újfalu név alatt szerepel. 1532-ben és 1549-ben Báthory Andrásé. 1549–50-ben 4 portája volt. 1609-ben Kisújfalud néven vették fel az összeírásba; ekkor 1 1/2 portája volt 1613-ban Keglevich János birtoka. 1647-ben 3 1/2 portája volt. 1684-ban, Bécs felmentése után, az átvonuló szövetséges lengyel hadak az egész helységet felprédálták, még a templom felszerelését is magukkal vitték. Az 1696. évi összeírás Bottyán Jánost nevezi meg birtokosául, a mikor öt negyedtelket és hét nyolczadtelkes jobbágy lakta; ezenkívül volt még 2 birtokkal ellátott zsellér lakosa is. Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint gróf Pálffy Miklós örököseinek birtoka. 1848-ig a herczeg Pálffy család bátorkeszi uradalmához tartozott. Mostani 27nagyobb birtokosai herczeg Pálffy Miklós és Bródy Samu dr. örökösei. Református temploma 1787-ben épült. 1874-ben nagy tűzvész volt itt, mely tizenhárom épület híján, az egész községet elhamvasztotta. Határához tartoznak Arad és Szélhordta puszták. Dűlőnevei közül Sárradűlő elnevezés állítólag onnan ered, hogy valamikor ennek a helyén tó volt, úszó szigetekkel. Postája, távíró- és vasúti állomása Köbölkút, legközelebbi hajóállomása Dunaradvány.
