Köbölkút.
Köbölkút.
Köbölkút, magyar kisközség, a Párizs patak mellett, 316 házzal és 1988 túlnyomóan róm. kath. vallású lakossal. Határa 4624 kat. hold. A XIII. század közepén a Torda nemzetség birtoka, a melynek egyik tagja, Péter 1245-ben Köbölkúti néven fordul elő. 1299-ben a Hunt-Pázmán nemzetségből származott András comes fia, Iván birtoka. 1332–37-ben már plébániája volt. 1335–60-ban Köbölkuti László fiai, Jakab és János szerepelnek itt. 1531–1532-ben a Báthoryak birtokában találjuk. 1541-ben Macedoniay Miklós özvegyét, Istvánffy Annát és fiát, Pétert zálog czímén beiktatják Köbölkút részeibe. 1549-ben Báthory Andrásé. 1593-ban a török hódoltsági falvakhoz tartozott: ekkor 11 portája volt. 1609-ben Keglevich István birtoka; ekkor 8 portát írtak itt össze, míg 1647-ben 7 1/2 portája volt. A felszabadító háború folyamán elpusztult; 1696-ban ismét benépesült. Ekkor Bottyán János birtoka, a ki a barsi Bessenyőből és Kisújfaluból telepített ide jobbágyokat. Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a gróf Pálffyak dévényi hitbizományához tartozott. Szent Jakab tiszteletére emelt templomát 1747-ben újították meg. Az 1701. évi egyházlátogatás alkalmával már volt iskolamestere is. 1848 előtt a herczeg Pálffy család földesúri hatósága alá tartozott. Jelenlegi birtokosa herczeg Pálffy Miklós. A községben van Brutsy János téglagyára. Határához tartoznak a Belső major, Párizs és Szedres puszták. Postája, távíró- és vasúti állomása van.
