Kural.
Kural.
Kural, nagyközség, a párkányi járásban, 135 házzal és 700 lakossal, a kik 85 magyar ajkút leszámítva, tót anyanyelvűek és r. katholikusok. Határa 1857 k. hold. Első ízben 1223-ban találkozunk e helység nevével, a mikor egy oklevélben bizonyos Mochov fia, Csépány szerepel, a ki Kural helységből való. 1256-ban fordulnak 28elő a Kurali nemesek, a kik földet vásárolnak. 1338-ban Kurali Bakó és testvérei elzálogosították itteni földjeiket Farnadi Petőnek másfél márkáért. 1330–49 között Telegdi Csanád esztergomi érsek is vesz zálogba földeket Kurali Mátyástól. 1424-ben a Kathyz nembeli Szécsényi László birtokában találjuk, a ki 1437-ben az esztergomi érseknek adta cserébe, annak Keresztúr nevű birtokáért. 1489-ben a falu tizedét Garázda Péter esztergomi prépost bérelte. Az 1532–1647. évi összeírások szerint az esztergomi érsek birtoka. 1550-ben 8, 1556-ban 9, 1593-ban 5, 1609-ben 3, 1647-ben 3 1/2 portája volt. Tót származású lakosait 1612-ben telepítette ide Paluska György érsekségi tiszttartó Nagytapolcsányból és Chinorányból. Utóbb Szász Keresztély Ágost herczeg esztergomi érsektől (1707–1725) nyert kiváltságlevél értelmében évenként csak 200 forintot tartoztak adni a prímásnak s mindennemű robot és dézsma fizetése alól mentesek voltak. Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv tanúsága szerint már virágzó helység volt. 13 egész, 8 féltelkes jobbágy és 4 zsellér lakta. Templomát Keresztély Ágost herczegprímás építtette, utóda gróf Esterházy Imre pedig különféle felszerelésekkel gyarapította. Most az esztergomi érsekségnek van itt birtoka. A lakosok gazdakört tartanak fenn. Határához tartozik a Kurali major. Postája Érsekkéty, távíró- és vasúti állomása Bény.
