Mogyorósbánya.
Mogyorósbánya.
Mogyorósbánya, kisközség, az esztergomi járásban, 128 házzal és 650 lakossal, a kik közül 104 magyar, 120 német és 423 tót ajkú. Túlnyomóan róm. kath. vallásúak. Határa 1273 kat. hold. Első ízben 1281-ben szerepel; ekkor Benedek comes, az elhalt veszprémi püspök testvérének birtoka volt, a ki azt a Zovárd nembeli Vécs unokájának, Miklósnak adta el 40 márkáért. Miklós az 1283. évi nemzetségi osztály alkalmával megmaradt e birtok tulajdonjogában. 1306-ban a Csák nembeli István elfogadta, de Károly király uralmának megszilárdultával a Zovárd nembeli Miklós ismét visszaszerezte egy részét, melyet 1341-ben rokonainak engedett át. A birtok másik része a királyné kezére jutott, a melyért Zovárd fia Domokos 1356-ban fiaival együtt 250 frt kárpótlást nyert. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék tanúsága szerint akkor már plébániával bírt, mely a veszprémi egyházmegyéhez tartozott. Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a budai Klarisszák birtoka. Az 1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv említést tesz a Tátra vezető út mentén épült kápolnáról, melyet egy ismeretlen a pestis emlékére emelt. 1848-ig a vallásalap földesúri hatósága alá tartozott. Eredeti neve Mogyorós volt, jelenlegi nevét az 1898. IV. törvényczikk alapján, az 1907. évi, 131,168/906. sz. belügyminiszteri rendelet állapította meg. A község temploma a XVII. század elejéről való. Most nagyobb birtokosa nincs. A helybeli kastélyt 1862-ben Brzorar Rezső építtette; jelenleg Scherczenlechner Borbála tulajdona. Utolsó postája Tát, távíró-állomása Tokod.
