Nagysáp.
Nagysáp.
Nagysáp, magyar nagyközség, az esztergomi járásban. 227 háza van, 1621 lakossal, a kik között 1007 ref., 572 róm. kath. és 34 izr. van. Határa 4413 kat. hold. A Baar-Kalán nemzetség ősi birtoka, ép úgy, mint a hozzátartozó Őrisáp, régente Úr-Sáp, vagy Or-Sáp puszta. 1248-ban, midőn az e nemzetségből származó Pósa fia Nána comes, Petus fia Jóbbal ősi birtokait kicserélte, az utóbbinak Sáp ötödrészét engedte át. 1281-ben e nemzetségből származó Gergely, Antal és Péter voltak itt birtokosok. 1302-ben Péter fia Pókáé, de ezenkívül a margitszigeti apáczák is birtokosok voltak itt. A pápai tizedjegyzékek tanúsága szerint 1332-ben már plébániával bírt. Az 1696. évi összeírás szerint Sándor Menyhért az ispán birtoka. Ekkor nyolcz egész és ugyanennyi féltelkes jobbágy lakta. Azon felül 2 egész és 4 féltelkes újonnan települt jobbágyot talált itt az összeíró-bizottság. Az 1701. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a helységnek iskolamestere is volt. Az 1732–55. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv pedig báró Sándor Mihály földesúri hatóságát említi fel. Templomát a réginek romjain báró Sándor Mihály építtette. Iskoláját Simor János herczegprímás állította helyre. A XIX. század első felében a gróf Sándor család bírt itt földesúri joggal. Jelenlegi birtokosa herczeg Metternich-Sándor Paulina. Róm. kath. temploma 1890-ben épült újra; a reformátusoké 1777-ből való. A községben levő Sodorkúti forrás még a török időkből származik. A határban vannak Domonkos, Őrisáp és Romma puszták. Postája helyben van, távíró-állomása Bajna, legközelebbi vasúti állomásai Tokod és Ebszőny.
