Nána.
32Nána.
Nána, kisközség, a Garam mentén, 122 házzal és 957 magyar lakossal, a kik 15 ref. és 30 izr. kivételével, róm. kath. vallásúak. Határa 2924 kat. hold. A Nána-Beszter nemesített várjobbágy nemzetség ősi fészke. Első ízben 1157-ben fordul elő az oklevelekben, a mely évben vámját II. Géza király az esztergomi egyháznak adományozta. 1228-ban a Nána-Beszter nemzetség tagjai itteni birtokukat elkülönítették az esztergomi egyház földjeitől. A pápai tizedjegyzékek szerint 1332–37-ben már fennállott a plébániája. 1347-ben Nagy Lajos király az esztergomi káptalannak adta, kárpótlásul az I. Károly királytól elvett Tolna vármegyei birtokokért. 1439-ben Albert király megerősítette a káptalant itteni birtokaiban. Az 1532. évi adóösszeírások szerint az esztergomi káptalan volt itt a birtokos, de ugyanakkor Nyáry Ferencz is földesura volt. A török világban teljesen elpusztult. Az 1550–1647. évi összeírásokból hiányzik, úgyszintén az 1696. éviből is. Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben az esztergomi káptalan pusztájaként szerepel. Az 1755. évi egyházlátogatás alkalmával is még csak majorság volt, a hol ekkor 108 lélek tartózkodott. A XVIII. század második felében alakult át jobbágyközséggé. 1848-ig az esztergomi főkáptalan bírt itt földesúri joggal, s ma is ő a legnagyobb birtokosa. Temploma 1791-ben épült. Ugyanebből az időből való régi kastélya is, mely az esztergomi főkáptalan tulajdona. A község határában Bényig elhúzódó népvándorláskori sánczok vannak. Innen régi sarkantyúk, nyilak, pénzek és edények kerültek felszínre. 1849-ben, a nagysallói ütközet után való napon, harcz volt itt a magyar és a császári hadak között. Az 1876. évi árvíz sok kárt tett benne. Határához tartozik a Belső és Új majorok. A községben van Renner Gáspár és Fia tégla- és cserépgyára. Van még itt önkéntes tűzoltóegylet és gazdakör. Postája, távíró- és vasúti állomása Párkány-Nána, hajóállomása Párkány.
