Nyergesújfalu.
Nyergesújfalu.
Nyergesújfalu, nagyközség a Duna jobb partján. Van benne 390 ház, 2290 lakossal, a kik közül 1068 magyar, 1202 német, 14 tót és 6 egyéb anyanyelvű. Vallásra nézve jobbára róm. katholikusok. Határa 7104 kat. hold. Már a rómaiak idejében jelentékeny helység – Crumerum – állott itten, a melyet egyfelől Brigetioval (Ószőny), másfelől Aquincummal (Óbuda) országút kötött össze. A legrégibb oklevelekben Nyergedszeg néven szerepel. A Zovárd nemzetség ősi 33birtoka, melyet az 1283. évi osztály alkalmával Miklós fiai, Csák és Zovárd, utóbbi a Bessenyey család őse, kaptak. A hozzátartozó Marót pusztát (jelenleg Pusztamarót néven ismeretes) a Tardos nemzetség bírta, melynek tagjai közül Benczencz és Enyed fia, Márton 1281-ben kelt oklevélben Marótiaknak mondatnak. A pápai tizedjegyzékben „Nova villa” néven fordúl elő. 1332-ben már fennállott a plébániája. 1388-ban Zsigmond király koronázási ajándékképpen az esztergomi érseknek adta. A XV. század vége felé erődített hely volt, melyről Suntheim Lászlónak, I. Miksa császár udvari történészének, az 1498–1505. közötti években készített földírata is megemlékezik. Az 1569. évi összeírás szerint akkor Pilis vármegyéhez tartozott. 1593-ban az esztergomi hódolt falvak között találjuk, ekkor 6 portája volt, míg 1647-ben portáinak száma 9-re emelkedett. Az 1696. évi összeírás szerint teljesen elpusztult, akkor csupán a postamester lakta. Az érsek földjeit részben a bajnaiak, részben Szentgály István, Szép János és Szabó János, Esztergomban lakó nemesek bírták. 1706-ban a kuruczok a helység feletti kősziklás hegytetőn lévő váromladékot hevenyészve helyreállították s ez erődítvényben hosszabb időn át biztonságban voltak; de gróf Pálffy János és Starhenberg Guidó császári tábornok 1707-ben az erődöt rohammal elfoglalták, mely alkalommal az egész kurucz őrséget kardélre hányták. Az 1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint lakosainak száma 907 volt. Temploma 1720-ban épült a régi templom-romok felett, Keresztély Ágost herczegprímás költségén, de 1747. április 6-án leégett. Az 1701-ik évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint már iskolamestere is volt. Némelyek szerint Mária Terézia királynő, mások szerint gróf Batthyány herczegprímás 1770-ben építtette fel iskoláját, ugyanakkor a plébánia-lak és a templom is elkészült. A község 1848-ig az esztergomi érsek földesúri hatósága alá tartozott, a ki ma is egyik birtokosa. Rajta kívül a nyergesújfalusi volt úrbéresek közbirtokosságának van itt birtoka. 1868-ban nagy tűzvész volt, a mikor a község felerésze és kath. temploma is leégett. A mostani kath. templomon kívül még az izraelitáknak van imaházuk, mely 1892-ben épült. A millennium emlékét csinos emlékoszlop hirdeti 1896-ból. Van itt önkéntes tűzoltó egylet és olvasókör; továbbá kőszénbánya, Sátori Miksa czementgyára, Hatschik Lajos eternitgyára és az Egyesült tégla- és czementgyár téglagyára. Határában vannak Cservölgy, Pusztamarót és Szent József puszták. Postája, távíró- és vasúti állomása helyben.
