Piszke.
Piszke.
Piszke, nagyközség, a Duna jobb partján. Van benne 216 ház, 1351 lakossal, a kik 71 németajkún kívül, magyar anyanyelvűek. Vallásra nézve így oszlanak meg: 1194 róm. kath., 65 ref. és 91 izr. Határa 3077 kat. hold. Eredetileg Komárom vármegyéhez tartozott. 1385-ben Lábatlani Hensliny Pál birtokában találjuk. 1502-ben Bajnai Both András horvát báné volt. 1519-ben Bajoni János, Erdődi Bakócz Tamás érsek és Maithényi György voltak itt birtokosok. 1551-ben Apponyi István és János, 1559-ben Dersffy Farkas és István, 1651-ben a Hrasztovánszky család bírt földesúri joggal. 1678-ban Nagybaráti Huszár István nyerte királyi adományul. 1702-ben Huszár Imre lábatlani birtokosé volt, ekkor Duna-Nedeczével együtt, mint puszta, Lábatlanhoz tartozott. Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint újonnan települt sváb lakosai mit sem fizettek a plébánosnak. Földesura ekkor báró Gyulay Ferencz volt. 1755-ben Nedeczky Ferencz, a későbbi alispán, továbbá az Ujlaky, a Lehóczky és a Hegyi családok mint lábatlani birtokosok földesúri hatósága alá tartozott. A XVIII. század végén Nedeczky Ferencz, Komárom vármegyei főpénztárnok birtokába került. (1785.) Gyermekei 1815-ben osztozkodtak meg az örökségen; ekkor a piszkei birtok a legidősebb fiúé, Ferenczé († 1845) lett. Az 1876. XXXIII. törvényczikk Komárom vármegyéből Esztergom vármegye területébe kebelezte át. A XVI. század elején épült templomának maradványai a község külső területén ma is láthatók. Jelenlegi temploma 1900-ban épült. Határában vannak az Eminkes, Kokasorr tanyák, Gyűrűs puszta, Öreghegy szőlő, továbbá az Ördöggátbánya, Póczkőbánya, Pusztapiszke és Piszniczebánya mészkőtelepek. Utóbbinak területén nagykiterjedésű barlang van. Dűlői közül fölemlíthető a Strázsahegy dűlő, a hol állítólag az 1809. évi franczia hadjárat alkalmával őrök voltak felállítva; a Bánom dűlő, melynek helyén, hagyomány szerint, a régi hadjáratok alkalmával többeket elfogtak, a kik ezután megbánták, hogy arra mentek. A lakosság olvasókört és tűzoltó-egyletet tart fenn. Van itt továbbá két kőfűrész és csiszoló telep, az egyik Fischer János fiaié, a másik Wilhelm Móré. Épülőfélben van a Miskolczi és Társa czég asbest-, czement- és palagyára. Postája, távíró- vasúti és hajó-állomása helyben.
