Mattyasóvszky. (Alsó- és Felső-Mátyásfalvi).
Mattyasóvszky. (Alsó- és Felső-Mátyásfalvi).
Liptó vármegyéből ered, hol Mattyasócz nevű helységek is vannak. A család, mint eredeti okiratok igazolják, tősgyökeres magyar eredetű, s egy része Alsó- és Felső-Mattyasóczi előnevet használ. Első ismert őse Ábrahám, a ki Alsó- és Felső-Mártyásfalvát 1282-ben királyi adományban nyerte. A család a XII. és XIII-ik században a liptómegyei Szentiványi, Okolicsányi, Pongrácz és Lehoczky birtokos-nemes családokkal együtt említtetik s a feljegyzés szerint IV-ik Béla trencséni táborához csatlakozott a Liptó vármegyét pusztító tatárok elől. – A család később elterjedt Szepes, Hont, Nyitra, Pozsony, Zemplén vármegyékben is. Mihály 1596-ban Liptó vármegyétől nemesi bizonyítványt nyert s ezt III. Károly 1720. deczember 30-án Bécsben megerősítette. Az Esztergom vármegyei Mattyasóvszky családnak a liptói, s Nyitrára származott törzsből való leszármazása 1282-től szakadatlan lehozható. A nyitrai Mihálytól ered az esztergommegyebeli család, melynek nemessége Nyitra vármegyében 1772. január 21-én, Esztergom vármegyében ugyanaz évi febr. 17-én hirdettetett ki Pál kérelmére. Pál fia: István kérelmére Esztergom vármegyében 1812 deczember 21-én a nemesség ismét kihirdettetett. A család nemességét 1868-ban, 1895-ben és 1904-ben Esztergom vármegyénél ismét kihirdették. Az utóbbi két esetben a Mattyasóvszky István (1764.) Lajos nevű fiától leszármazott Lajos, Vilmos, Kálmán, Mária, férj. özv. Perényi Henrikné és Alojzia, férj. Mátray Gyuláné nemessége ismertetett el. A család kiválóbb tagjai: László nyitrai püspök (1701), Tamás Mihály Sáros vármegye főispánja (sz. 1834.), Mátyás cs. és kir. kamarás, alezredes (sz. 1858.), Miklós Xav. Ferencz ker. ítélő táblai bíró (sz. 1851), Lajos lovag, nyug. herczegprímási jószágigazgató, néhai Vilmos ügyvéd, ny. várm. főügyész, Kálmán ügyvéd, az esztergomi Takarékpénztár ügyésze és Mária férj. Perényi Henrikné: gyermekei: Perényi Kálmán dr., Esztergom vármegyének a nemzeti ellenállás idejében híven kitartó mostani alispánja és Perényi Árpád herczegprímási főszámvevő.
Czímer: I. Kék pajzsban arany koronából kinövő fekete medve, mely előlábaival három ezüst liliomot tart. Sisakdísz: A pajzsbeli alak. – II. Változat: Kék pajzsban, zöld mezőn álló fekete medve, három fehér rózsát tart. Sisakdísz: A pajzsbeli alak növekvően. Takarók: Mindkét felől kék-ezüst. (Érdekes, hogy a czímer a családi hagyomány szerint kék pajzsban, arany koronából kinövő fekete medve, a mely két kézzel ütésre emel egy, a földből gyökerestől kitépett fát. A czímerszerző ős ugyanis a hagyomány szerint V. Istvánt, a ki a királyt a vadászaton rátámadó medvétől úgy mentette meg, hogy óriás erejével egy élő fát rántott ki s azzal sújtotta le a vadállatot.)
