Farsang.
Farsang.
Farsangon külömben több vidéken szokásban van a „maskara”; kivált farsang utolsóján. Korcsmában a legények „eltemetik a farsangot.” Ez egyszerű és meglehetősen durva módon történik. Éjfél felé a legbambább legényt, vagy valami részeg embert belefektetnek egy teknőbe s halotti énekeket énekelnek fölötte. Mikor vége van az éneknek, ráöntenek a „halottra” egy dézsa vizet, mire az nagy kaczagások között, de agyonrémülve ugrik ki a teknőből.
A farsangi tánczokon a lakodalmak egyik főjelenetét is elrögtönzik, a „mennyasszony tánczát.” A legszebb leány lesz a menyasszony és sorba fölhívja egy-egy fordulóra a legényeket, már azt, a kit akar, s ez a táncz után pénzt dob a tányérba a czigány számára. Némely faluban, így Leányváron, a menyasszony kezében hosszú kendő van, s azt tánczközben a földön húzza, s ha tánczosa rálép, meg kell csókolniok egymást. Tánczzenének egészen önálló, rövid, sajátságos dallamot húznak.
A magyar falukban farsangon hordják a szamárfejet is, a melynek dorongjára Tokodon ráül a legény, s úgy lovagol rajta. Néha szalmával kitöltött zsákból van a szamár teste.
Hamvazó szerdán tartják Epölön a legényavatást. Lánczra kötik a felavatandó legényt, a ki a siheder-korból belép a nyalka legénysorba, s a fiú költségére nagy borozást visznek. A legényavatás meglehetősen el van terjedve ma is, de általában naphoz nem kötik, s az egészet egyszerűen jó alkalomnak tartják a nagy mulatásra.
