A hunnok.
A hunnok.
E kitérés után ismét visszamegyünk vármegyénk történetének folytatására. Ennek fonalát a hunnoknak 433-ban történt végleges megtelepedésével szakítottuk félbe. Attilában az ügyes hadvezér és szerencsés diplomata tulajdonai egyesülve lévén, rövid idő alatt világbirodalomra tett szert, mely azonban halála után († 453.) csakhamar szétomlott. Fiai meghasonlottak egymás között; ezt felhasználták a meghódított népek, a hunnokkal többször megütköztek, míg Pannóniában, a Nedao vagy Nedad nevű patak mellett, az ellenségek egyesült hadereje az összesített hunn és segédnépeik csapataira oly csapást mért, hogy közel 30.000-en estek el, közöttük Ellák is, Atilla legidősb fia.
Csolnok közelében is mutatnak óriási sírhalmot, melyet hunnok sírjának mondanak, mert abban emberek és lovak együtt vannak eltemetve. A legyőzött hunnok nem egész három évtizedes pannóniai uralmok után visszavonúltak a délorosz pusztaságra.
Fröhlich véleménye szerint, nem Atilla, a hunn király döntötte meg Valériában és így Esztergom vármegyében is a római uralmat, mert biztosan tudjuk, – mondja ő, – hogy Atilla halála után a legió I. adjutrix még fennállott, s ez esetben csak Valériában lehetett elhelyezve. (Arch. Ért. 1893. 47.)
A hunnok eltávozása után a germán népek uralma kezdődött meg Pannóniában, melynek száz éves tartalma nem állott egyébből, mint hat- vagy hét-féle népnek egymással folytatott elkeseredett harczából.
Ebből a korból vajmi keveset tudunk vidékünkről. Egy feljegyzés áll rendelkezésünkre, mely azt mondja: Theodorik volt a góthok fejedelme Pannóniában, a ki ide vezette Rudolfot a herulokkal és rugiakkal Skanciából. Több más nemzet között, a granokat és orochianokat is, a kik a második Pannóniában végighúzódó Kárpátok völgyeit foglalták el. Ott Körmöczön, a nemes arany- és ezüstbányákat mívelték. Ezért azt a folyót Garamnak nevezték, mely a régi Curtával szemben a Dunába ömlik és torkolata nevének megváltoztatását is okozta.
E följegyzés mit sem ér a fenn idézett forrásokkal szemben, mert már abból a korból való, midőn a római elnevezés elenyészett. Azért nevezi Curtát réginek. (Curtae Veteris.) Amaz állítás, hogy a Garam Curta átellenében szakad a Dunába, szintén semmit sem ér, mert ez tulajdonkép Párkányon alúl történik.
E följegyzésre Baranyay nagy súlyt fektet, mert ebből is kívánja igazolni (Disquisitio 10 és 80.) Esztergomnak egykori Curta nevét, de sajnos, sehol sem mond egyebet, csak Vitekind-Jornandesre hivatkozik és nem nevezi meg a helyet, a melyből ez idézetet merítette. Magam a dolog mibenlétéről kellő tájékoztatást óhajtva szerezni, mindkét hivatott szerzőnek művét átnéztem, de ily feljegyzést találni nem tudtam. Jordan (Mon. Germ. Anct. Ant. V. I. 60.) tud Roruulfról, a ki népével a góthokhoz csatlakozott; de nem tud Curtáról.
