Régi templomok.
Régi templomok.
A tatárpusztítás nagyobb kárt nem okozott a székesegyházon; az Árpádházi királyok uralkodása alatt nincs is adatunk, hogy a székesegyház helyreállításra szorúlt volna. Csak később, a XIV. század elején, Venczel cseh király támadásakor volt pusztításnak kitéve. A két várbeli s az egyes monostorokhoz tartozó egyházakon kívül az Árpádok idejében még két templom emlékét őrizték meg az oklevelek. Az egyik a Szent Lőrincz-templom, melyről Imre király 1202. évi oklevelében van első ízben említés, mely a régi város árkának éjszak-keleti részén, a Kis-Dunától nem messze, a Lőrincz-kapuhoz vezető híd mellett állott. E templomról IV. Béla király 1264. évi oklevele, – melyben megalapítja a csúthi monostort, – szintén megemlékezik. A templommal szemben állott a káptalan jobbágyának, Miklós vargának háza, melyet a káptalan 1288-ban tőle elvevén, Mihály szabónak adományozott. Ugyancsak a templom temetője előtt állott a Hunt-Pázmán nembeli Benedek comes palotája, melyet a sági prépostságnak adott. (Récsey Viktor: Az esztergomi Szent Lőrincz-templom maradványai).
Szent Miklós egyházáról szintén még a XIII. század elejéről vannak okleveles adataink. Imre király, midőn Jób érsek kérelmére 1202-ben az esztergomi káptalan piaczi adószedési jogát megerősíti, a piaczteret is megjelöli, mely az oklevél szerint, a Szent Lőrincz templomtól dél felé, a Kis-Duna partján, egészen a Szent Miklós-templomig vonult el. (Récsey Viktor i. m.)
A mai Esztergom vármegye területén az Árpádok idejében fennálló egyházakról a pápai tizedjegyzékek nyújtanak némi adatokat. Ezek szerint a vármegye dunáninneni részében, a Szent-György vértanúhoz czímzett zöldmezei prépost alá tartozó esperesi kerületben a következő egyházak vannak elősorolva. Bucs, (Szűz Mária tiszteletére szentelt templomáról már egy 1208-ban kelt oklevél megemlékezik), Kéty, Kakat, Muzsla (1233-ban már volt plébániája), Kéménd (plébánosával 1295-ben találkozunk), Armat, Armati, (megfelel a mai Kőhídgyarmatnak), Nána, Szőgyén (Német-Szőgyén plébániáját 1291-ben Ladomér érsek alapította.) Ez a névsor azonban nem teljes. Hiányzik Farnad, melynek lelkészéről egy 1295. évi oklevél emlékezik meg, Dömös, melynek plébániája 1303-ban már fennállott. A vármegye dunántúli részében, mely a veszprémi püspökséghez tartozott, szintén találunk egyházakat, melyek nem fordúlnak elő a tizedjegyzékben, mint Szent-Lélek, melynek monostorát IV. László király 1287-ben fejezte be, Kesztölcz, a hol szintén monostor állott fenn.
