Almásfüzitői vasut.
Almásfüzitői vasut.
1890 május 20-án végre beterjesztette Baross Gábor kereskedelmi miniszter az esztergom–almásfüzitői helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot. Tíz évnél tovább tartott az előzetes tárgyalás, úgy hogy érthető örömet keltett az első reális tény. A vármegye a főispán elnöklete alatt küldöttség által köszönte meg a miniszternek az engedélyezett vasútvonalat és egyúttal mind kérte, hogy mielőbb kössék össze Esztergomot a fővárossal közvetlen vasúttal is.
1891 január 23-án meghalt Simor János bíboros herczegprímás. Az egész város, a vármegye s az ország gyászszal hallotta a halálhírt. Impozáns temetést 436rendeztek a nagy főpapnak. A temetésen a királyt Frigyes főherczeg, József főherczeget pedig fia József Ágost főherczeg képviselte. A kormány részéről jelen voltak gróf Szapáry Gyula, gróf Csáky Albin és báró Fejérváry Géza. Küldöttség képviselte a főrendiházat, képviselőházat, Budapestet, az Akadémiát, a közös hadsereg s honvédség tiszti karát, sok irodalmi, kúlturális stb. testületet, vármegyéket, városokat stb. A főpapság részéről ott voltak Császka, Dulánszky, báró Hornig, Schuszter és Steiner püspökök, az esztergomi főkáptalan, számos káptalan küldöttsége. Ferdinánd bolgár fejedelem is küldött képviselőket. A holttetemet a Bazilika kriptájába helyezték a Rudnay prímás sírfülkéje mellé. A vármegye küzgyűlése a nagy halott érdemeit, a melyeket a haza, az egyház és a vármegye körül szerzett, jegyzőkönyvében örökítette meg.
