Képviselő-választás.
Képviselő-választás.
Az ez évi képviselő-választások június végén folytak le nagyobb izgalmak között, mint a régibb választások. A dorogi kerületben Andrássy Gyulát 346 szótöbbséggel, Esztergomban Horánszky Nándor győzött. A köbölkuti kerületben Reviczky Károly szolgabíró kapott legtöbb szavazatot, függetlenségi programmal, Hazay Ernő és Mórász Antal egyesűlt ellenzékiekkel szemben.
1882-ben a vármegyén elintézett ügyek között fontosabbak: a reáliskola segélyezése. Esztergom város ugyanis támogatásért folyamodott a vármegyéhez, miután elhatározta, hogy kedvezőtlen pénzügyi viszonyai által kényszerítve reáliskoláját a maga erején 1882-őn túl nem bírja fenntartani. Az ügy vizsgálata után a vármegye magáévá tette a dolgot, különben is volt már része benne, már 1861-ben az ő beavatkozása mentette meg az iskolát a pusztulástól. Ekkor egyrészt a fenntartó Szenttamás, Viziváros és Szentgyörgymező községnek nem engedte meg, hogy visszavonúljanak a terhektől s azokat tisztán Esztergom városra hagyják, másrészt rábírta a nagy földesurakat, az érseket s a főkáptalant, hogy a reáliskolai költségek egynegyedrészét elvállalják s ő a maga pénztárából ugyanilyen részt fizetett rá. Most a kormányhoz fordúlt segélyért; nagy küldöttség ment a közoktatásügyi miniszterhez, a ki csakugyan teljesítette is kérésüket.
Simor János herczegprímás ez évben érte meg 25 éves jubileumát püspöki működésének s ez alkalomból nagy ünnepet rendezett neki a főegyházmegye, a vármegye s a város. A vármegye január 24-én rendkívüli közgyűlést tartott, üdvözlő feliratot szerkesztett s küldöttséget bízott meg azzal, hogy az ünnepen a vármegyét képviselje. A város és azok a községek, a hol a prímás hajdan plébános volt, szintén nagy lelkesedéssel vettek részt az örömünnepen.
Fontos gazdasági érdekek fűződtek az Esztergom–Dorog–Budapest vasútvonal felállításához, a melynek érdekében a herczegprímástól kezdve minden tényező megmozgatott minden követ. A közlekedésügyi miniszter eredetileg máskép tervezte ezt a vonalat, e szerint a budapest-szőnyi vonal Bicske, Tata felé haladt volna, s csak egy szárnyvonala vezetett volna Esztergomba. Ez azonban nem lehetett elég a vármegye hatalmas kőszénbánya-telepeinek kihasználására és csakugyan sikerült is kivívniok, a mit kértek. Az új vonal építését megkezdték 1883 októberben.
1883. január 21-én szentelték fel a herczegprímás új palotáját nagy egyházi ünnepélylyel; február 3-án pedig az esztergomi papnövelde ünnepelte félszázados 431fordulóját, annak, hogy Nagyszombatból ide helyezték át. Ugyanekkor állították föl a Bazilikában a Pázmány Péter szobrát. Méltóan egészíti ki ez adatokat, ha fölemlítjük, hogy június elsején a herczegprímás 100.000 forintos alapítványt tett az esztergom-főegyházmegyei papi nyugdij-alap javára.
Márczius 28-án éjjel történt az a megdöbbentő bűntény, hogy Majláth György országbírót gaz rablógyilkosok szobájában megfojtották. A hír nagy sajnálkozással töltötte el az egész vármegye lakosságát, s a főispán iránt, a ki fia volt a boldogúltnak, minden formában megnyilatkozott a részvét. A vármegye jegyzőkönyvében örökítette meg a nagy országbíró nevét, részvétiratot küldött a gyászoló családhoz és küldöttséget a főispánhoz.
Október 28-án ünnepelte a város a török rabságból való felszabadulásának 200 éves fordulóját. Szobieszky lengyel király és Lotharingiai Károly herczeg e napon fényes győzelmet arattak a város falai alatt. E győzelem volt kezdete Magyarország felszabadulásának. Ez alkalomból ünnepély volt a főgimnázium épületében, a hol történelmi kiállítást is rendeztek. A prímás hálaadó isteni tiszteletet tartott a főszékesegyházban, s ezen a vármegye és a város küldöttségileg jelent meg, fényes bandériumokkal. Az összes városi és vármegyei testületek képviseltették magukat. Újabb örömünnep volt november 3-án, mikor József főherczeg családjával Esztergomba érkezett a herczegprímás látogatására. Négy napig időztek itt, megtekintették a város nevezetességeit s fogadták a mindenütt megnyílvánúló hódolatot. Olyan jól érezték itt magukat, hogy egy nappal meg is toldottak a vendégséget.
