Főegyházi könyvtár.
Főegyházi könyvtár.
Esztergom könyvtárai közül a legnagyobb és legértékesebb a főegyházi könyvtár, mely az országban nagyságra nézve az ötödik helyen áll. Alapítója Küküllői János kanonok, a hírneves krónikás, a ki végrendeletében az esztergomi főegyháznak hagyta könyveit, a mint erről a főkáptalannak 1397. évi vizsgálati jegyzőkönyve tanúskodik. Zrednai Vitéz János érsek gazdagon fölszerelt könyvtárát szintén erre a czélra hagyományozta. Midőn a török vész elől az érsek és káptalan menekült, a könyvtárt is megmentette, a mely azután Pozsonyba került. A Nagyszombatban megtelepedett káptalan könyvtárát Kőszeghy László kanonok és nagyprépost alapította 1641-ben; de legnagyobb részük van a könyvtár megalkotásában az esztergomi érsekeknek. Forgách Ferencz prímás az 1611-ben tartott nagyszombati zsinat határozatára támaszkodva, a javadalmasok után maradt könyveket a főegyház részére visszatarttatta és erre a czélra házat vásárolt Nagyszombatban, a hová az elhunyt érsekek és kanonokok könyveit később összegyűjtötték. A Forgáchtól újjáalapított főegyházi könyvtárt érsekinek nevezték, külön kezelve a káptalanitól, a mely Kőszeghytől alapítva, későbbi eredetű. A Forgách-féle könyvtárt főkép Pázmány, Lippay, Szelepcsényi, Barkóczy, Batthyány, Károly Ambrus főherczeg, Rudnay, Kopácsy, Scitovszky prímások gyarapították. Nagyban emelte a könyvtár értékét a Lippay prímástól megszerzett, 1680 kötetből álló híres Fugger-féle könyvtár. Az érsekség és káptalan 1820 után Esztergomba visszakerülvén, Scitovszky prímás 1852-ben telket engedett át, a melyen a könyvtár alapvagyonából és a káptalantól is segítve, fölépült a mai könyvtárpalota. Ebben egyesítették az érseki és káptalani két könyvtárt, és Simor prímásnak 1876-iki rendelete folytán, a régebben használt Főegyházi könyvtár elnevezés alatt kezelik. A könyvtár állománya mintegy 115.000 kötet. Főbb művek: 400 idegen ősnyomtatvány (egy Korvina a lővétei karthauziaktól), 1590 kézirat, 1710-ig terjedő, 180 magyar nyelvű ősnyomtatvány, közöttük több unicum. Igen nagy értékű a Batthyány-féle levéltár, melyben főkép Kollonich és Batthyány prímásoktól összegyűjtött politikai, történelmi, tanügyi, genealogiai írott művek vannak 820 csomagban, (többek között Bél Mátyás kézíratai). Az ősnyomtatványok mellett kiváló nevezetesség a kodexgyűjteményekből: egy XI-ik századbeli evangeliumos könyv; Psalterium a XIII. századból, gyönyörű aranydíszítéssel; Rituale, gazdag gót díszítéssel; Homilia a XIV. századból; Gersonius beszédei; Zalkai László ifjúkori iskolai jegyzetei; Misekönyv a XV. századból. A könyvtár különben a prímások és a főkáptalan tagjainak könyvhagyatékából és vételútján gyarapodik. Feichtinger János tb. kanonok, könyvtárőr, nagy szorgalommal rendezte a könyvtárt, Némethy Lajos pedig czédula-katalogussal látta el. A főkáptalan részéről a könyvtár felügyelője: Pór Antal, prael. kanonok; könyvtárőr: Keményfy K. Dániel, vízivárosi h. plébános; segédőr: Pathy Gyula, ny. lelkész.
