Simor-múzeum.
Simor-múzeum.
Simor-múzeum. Simor János még mint győri püspök alapította 1858-ban, Esztergomban pedig még inkább gyarapította. A múzeum képtárában mintegy négyszáz festmény van, a melyek főleg az egyházi képírás történetét, fejlődését és virágzását mutatják be. Képviselve van a nevesebb mesterek közűl: Ghirlando, Cimabue, Pintorucchio, Carlo Dolce, Palma Vecchio, Guido Reni, Crivelli, Caracci, del Sarto, Leghers, Elzheimer. Az újabb mesterek közűl: Ittenbach, Dobyaschofszky, Sattler, Blass és Führich; a magyarok közűl: Markó, Ligeti, Liezenmayer, Molnár és Paczka válik ki. 1874-ben Simor 22.000 forinton megvette a Hardy Bernát Gáspár-féle híres viaszkép-gyűjteményt, mely 50 darabból áll; 1877-ben 42.000 liráért megvásárolta a nevezetes Bertinelli-féle gyűjteményt, mely 47 értékes darabbal gyarapította a múzeumot. A metszettár régi és újabbkori kézrajzokkal, metszetekkel bővelkedik; vannak metszetek Dürertől, Rembrandtól, Leydentől és Cranachtól; kitünőek a Morghen-féle metszetek a Rafael-stanzákról, van Eyck Három királya, Hess kezéből. A díszművek tárában nagy számmal vannak drága és ritka, művésziesen díszített művek. Egyik legbecsesebb mű Vitéz János pontifikáléja igen díszes czímlappal. A régiségtárban vannak: őskori tárgyak, római edények, fegyverek és ékszerek; ó-keresztény tárgyak, kelyhek, edények, szövetek, csipkék; újabbkori néprajzi eszközök, kinai és zámbézi tárgyak; van a múzeumban becses éremgyűjtemény. A kőtárgyak a prímási palota udvarán, födött helyen vannak.
