A vármegyei birtokmegoszlás.
A vármegyei birtokmegoszlás.
Napjainkban mind sűrűbben halljuk hangoztatni azt, hogy a nép nehéz megélhetésének egyik főoka az ország rossz birtokmegoszlásában rejlik; épen azért nem tartom fölöslegesnek, ha Esztergom vármegye birtokmegoszlását szemügyre veszszük, hogy ez állítás jogosultságát vagy jogosulatlanságát a vármegyével szemben megállapíthassuk.
A vármegye 186,409 k. holdat kitevő területe a következő kategoriák szerint oszlik meg: Nagy gazdaság: (1000 k. h. nagyobb gazd.) 37,6%, közép: (100–1000 k. h.-ig) 8,7%, kis: (5–100 k. h-ig.) 46,3%, törpe gazdaság: (0–5 k. hig.) 7,4%, vagyis a nagyobb gazdaságokra esik az összes területből 46,3% és a kisebb gazdaságokra, vagyis azokra, a melyek a kérdéses kisemberek tulajdonában vannak, 53,7%.
A birtokok százalékos megoszlása – kezelésük szerint – a következő: a tulajdongazdaságokra esik az összes területből 75,2%, a haszonélvezeti 12,4%, a haszonbéres 1,6%, a vegyes jellegű 10,8%.
Ezt a két %-os kimutatást végignézve, könnyen azt mondhatná valaki, hogy bizony igazuk van azoknak, a kik a helytelen birtokmegoszlásban látják a nép bajának egyik főokát, mert hiszen a földbirtokoknak csak fele van a kisgazda kezén, hogy még bérleti úton se juthat a nép földhöz, mert hiszen az összes gazdaságilag használható földterületnek csak 0,6%-a haszonbéres. Más lesz azonban a véleménye, ha ezeket a számokat kommentáljuk.
E czélból vizsgáljuk meg, hogy Esztergom vármegye 186,409 k. holdnyi gazdasági földterületéből, mennyit foglal el az ú. n. nagybirtok (100 holdon felül):
| I. A r. k. érsekség | 22,447 k. holdat |
| II. A r. k. káptalan | 14,255 k. holdat |
| III. A közalapítvány | 7,614 k. holdat |
| IV. A r. k. lelkészek | 1,056 k. holdat |
| V. Hg. Metternich, Pálffy és Reviczky Károly | 10,261 k. holdat |
| VI. Más erkölcsi területek | 10,261 k. holdat |
| VII. Más, 1000 holdnál kisebb birtokú földbirtokosok | 8,298 k. holdat |
| Összesen | 87,307 k. holdat, |
vagyis az összes földterület 46,3%-át.
Tényleg, ez ijesztő nagy szám, a mi azonnal elveszti ijesztő voltát, ha elemeire bontjuk. Ugyanis 86,307 k. holdból mintegy 30,674 k. h., melynek nagy része, – mint községi, zsellér v. telkes gazdák birtoka – a kisgazda kezén van, a kisebbik része pedig olyan földbirtokosok tulajdona, a kik szabadon adhatják el földjeiket, minden megszorítás nélkül, olyan birtokok, melyek sem a birtokszerzésnek, vagy legalább is birtokhasználatnak akadályai nem lehetne. E szerint maradna a holtkéz és hitbizományi birtokok tulajdonában 55,633 kat. hold, a mi az összes fölterületnek mintegy 29,84%-a, vagyis ez az a földbirtok, a melyik, birtoklási természeténél fogva, akadálya lehetne a nép jólétének. – Esztergom vármegye igazi nagy birtokai – nem 46%, hanem csak 30%-át teszik az összes mezőgazdasági földterületnek. De még inkább meggyőződhetünk, hogy a vármegyében a birtokmegoszlás nem rejt magában veszedelmeket, ha ezt az 55,633 k. holdat míveleti ágak szerint vizsgáljuk. Az 55,633 k. h. földbirtokból a legelőre esik: 5,607 k. h., az erdőre 26,054 k. h.; használhatatlan, földadó 107alá nem eső területe: 5,092 k. h., összesen: 36,753 k. h., vagyis a nagybirtokosok kezén levő földbirtokokból 36,753 k. h. olyan területre esik, a mely részint, mint az erdő, kívánja a nagy tömegben való kezeltetést, részint, mint a legelő, úgyszólván semmi hasznot sem hajt; részint, mint az adó alá nem eső földterület, értéktelen, semmire fel nem használható; marad tehát a nagybirtokosok kezén: szántóföld, rét, kert és szőlőterület czímén használható földterület: 18,880 k. h., mi 38 községben elszórva fekszik, kisebb részekben. Ezek között vannak olyan nagybirtokok is, a melyek 4, 5, 7 sőt 11 község határában fekszenek.
Ezzel szemben a kisgazda kezén levő és a mobilizálható birtokok a vármegyének 117,197 k. h. kitevő mívelhető területéből 98,317 k. holdat bírnak, vagyis a használható terület 83,89%-át, a miből világosan kitűnik, hogy Esztergom vármegye földmíves népe nem szűkölködik föld nélkül.
Miután a nagybirtokok ellenségei akkor, a mikor a nagybirtokok felaprózása mellett argumentálnak, mindenkor nagyon szívesen hivatkoznak Francziaországra: nem tartom irrelevansnak, hogy felemlítsem, miszerint épen Francziaországban, a hol a birtokok elaprózása akkor következett be, a mikor törvényileg eltörölték az elsőszülöttségi jogot, a mikor eladták az állami javakat, a mikor elkobozták a papi és sok főnemesi birtokokat, abban az országban a földbirtoknak jórésze ma is a nagybirtokosok kezén van. Ennek pedig van olyan gyakorlati értéke, hogy közgazdasági politika inaugurálásánál legalább annyi figyelemben részesítsük, mint egy, a következményeiben fel sem fogható hypothesist.
Esztergom vármegyében a nagybirtok, vagy több nagyobb birtoknak a felosztása is teljesen fölösleges, sőt veszélyes; mint a következő okok bizonyítják: mindenki tudja, hogy a vármegye kisgazdáinál a nyomásos gazdasági rendszer az általános, a mi egyrészről a nép hátramaradottságát, a mezőgazdaság fejletlenségét, másrészről a földnek elégséges voltát bizonyítja; továbbá, hogy még megyeszerte dívik a részes mívelés, tehát mindenki kaphat, ha akar, egy-két hold kapásföldet; tudjuk, hogy közel vagyunk Budapesthez, Bécshez, a hova a népfelesleg lefolyhat, a mi hogy így is van, sajnosan tapasztaljuk, mert ma már alig tudják a gazdák egyes vidékeken munkás-szükségletüket fedezni; a megye Duna-jobbparti részeiben, a hol sok a gyár, bánya és erdő, olyan mértékben van kifejlődve a fuvarozási kedv, hogy bizony a nép alig használja földjét, a föld mívelést elhanyagolja; hogy a napszámbérek napról-napra magasabbak lesznek, a mi a mezőgazdasági munkáserő megcsappanását bizonyítja, noha a megye népszaporulata teljesen kielégítő; végül azt, hogy már vármegyénkből is megkezdődött az Amerikába való kivándorlás, a minek következményei beláthatatlanok.
Természetes, hogy nem ragaszkodhatunk minden időben a nagybirtokok jelenlegi terjedelmének fenntartásához, sőt Esztergom vármegyében már is kívánatos volna egy-két nagybirtokot megosztani; de nem azért, hogy törpebirtokokat csináljunk, a melyeknek száma Esztergom vármegyében úgy is túlnagy, – az összes gazdaságok száma 13,926 levén, abból a kisbirtokokra esik 13,805, – hanem, hogy középbirtokokat teremtsünk, mert Esztergom vármegye épen azt sínyli, hogy nincs vezető eleme: nincs középbirtokossága. Az is való, hogy vannak egyes községek, a hol esetleg egy kisebb birtokot absorbeálhatna a nép, pl. Bajót, mely falunak rendkívül szorgalmas, takarékos népe van; de még ott sincs feltétlen szükség a nagybirtokok felaprózására. Mindezeknél fontosabb és szükségesebb, hogy ejtessék meg egy új, igazságosabb alapokon nyugvó kataszteri becslés, a tagosítás, de csak akkor, a mikor már a parczellaminimum, egyéb agrár-követelményekkel együtt, törvénybe lesz iktatva.
* * *
