Elemi iskolák.
Elemi iskolák.
1855-ben, a budai iskolai hatóság felhívása folytán, a város felállította a IV. osztályt, olyképen, hogy az eddigi I. osztályt két osztályra bontotta, és mivel az iskolai épületben hely nem volt, a segédtanítók szobáját foglalta le az I. osztály számára. Ennek folytán még abban az évben a kir. Helytartótanács Esztergom szab. kir. város négyosztályú elemi fiúiskoláját főelemi iskolává emelte. 1908. óta a hatosztályúvá kiegészült iskolában hat tanító működik. A főelemi iskola mellett nem feledkezett meg a város a külső elemi iskola fejlesztéséről sem. Az 1861–2. iskolai évben az egyosztályú intézet kétosztályúvá bővült; 1877–8-ban állították a III-ik, majd a IV. osztályt, s így a helyi viszonyoknak megfelelően teljessé lett ez az intézet.
A két osztályból álló leányiskola továbbfejlesztése az 1882–3. isk. évben kezdődött, a mikor a város közönsége a III. majd IV. osztályt szervezte, külön tanítónő vezetése alatt. 1885-ben felállította az V–VI. egységesített osztályt, szintén külön tanítónővel; 1886-tól kezdve az I. és II. osztályt is tanítónők vezetik. Végre 1894-ben az V. és VI. osztályok szétválasztatván, az elemi leányiskola is teljessé lett.
1901-ben a város közönsége a város határában levő, „Kenyérmező” birtokon és gyártelepen, – a birtokos Krausz Izidor dr. hozzájárulásával, – iskolát létesített fiúk és leányok számára.
Így tehát a régi szab. kir. város területén a város közönségétől fönntartott négy elemi iskola van: kettő a fiúk, egy a leányok számára, és egy vegyes. A fiúiskolák hat illetve négy osztályúak, ugyanannyi tanítóval; a leányiskola hat osztályú, hat tanítónővel és külön kézimunka-tanítónővel. Az osztott fiúiskolákat 220–250, a leányiskolákat 350–370 növendék látogatja. Az iskolák igazgatója: Fehér Gyula dr. praelatus-kanonok.
