A szénbánya-terület.
A szénbánya-terület.
A vármegye déli felének gazdasági szempontból legfontosabb része az az alacsonyan fekvő közbeeső terület, a mely két elég nagy völgységből, s a köztük levő dombos vidékből áll. Egyik völgy a dorog-csabai, másik a sárisáp-bajnai medencze. Közöttük a Gerecse hegység dombnyúlványai vannak. Ez a két medencze igen dús kőszéntelepekkel van tele. Hantken Miksa a nyolczvanas években vette föl e terület geológiáját s mivel azóta nem történt újabb fölvétel, az ő eredményeit ismertetjük.
E terület alapkőzetét a triasz-dolomitok és a rhaeti és liaszkori mészkövek alkotják s ezt a harmadkori képződmények köpenyszerűleg veszik körül, s a közöttük elterülő völgyek és medenczék kitöltési anyagát is ők adják. Vannak azonban egyes hegyek és domborúlatok, melyek kizárólag harmadkori rétegekből állanak, ilyenek pl. a tokodi Sashegy és Radhegy, és Bajna–Bajót között a Domonkoshegy.
A harmadkor képződményeiben fordúlnak elő a hatalmas vastagságú és kitűnő minőségű széntelepek. A harmadkori rétegek kizárólag ó-harmadkoriak és pedig eoczén- és oligoczén-korúak. Az eoczén-képlet három főcsoportja közűl az édesvizi rétegcsoport a legalsó osztály; ezt édesvizi mészkő, agyag, szénpala és széntelepek alkotják. Lábatlan, Dorog, Sárisáp, Tokod bányáiban figyelték meg legjobban, de Esztergom, Puszta-Ebszőny, Mogyorós és Puszta-Domokos vidékén is találtak édesvizi barnaszéntelepeket.
Következő korszakot az oligoczén-képlet tár elénk. Ez két főosztályzatból áll, melyeket egymástól éles határ választ el. Ez a réteg hatalmas vastagságban vonúl a tokodi határban levő dombsorban; nagyon vastag Bajót nyugati oldalán és a Nagysáptól éjszaknyugatnak emelkedő Domokoshegyen, a hol mészkő rétegében számos bányát nyitottak. Továbbá a bajóti Öregkő és a mogyorósi Köleshegy között vonúló dombsorban, Mogyorós határában. A középső márgaréteg Mogyoróson, Nyergesújfalun, Piszkén, Bajóton, Tokodon napvilágra kerűl egyes helyeken. A felső tályag-réteg sok helyen előbukkan s téglaégetésre használják. A felső oligoczén-képződmény két csoportra oszlik: félig sósvízi, és sósvízi rétegekre. Az első főleg agyagos és homokos rétegekből áll s alsó osztályában egy átlag két m. vastag széntelep fordúl elő. Ezt a rétegcsoportot Sárisápon, Nagysápon, Gyermely vidékén láthatjuk a felszínre kibukkanva, néhol már szénkibúvások is akadnak. A tengeri rétegcsoport kiváltkép agyagos homokkőből áll, a melylyel helyenként palás, sőt leveles szövegű tályag váltakozik. Ez a réteg nagyon vastag. Felszínes kiterjedése is óriási, a bajna-sárisápi és a dorog-csabai völgyben majdnem minden vízmosásban előbukkan. Neogén-képződmények a szénterületen nincsenek, csak a déli része, az Unytól Zsámbék felé húzódó dombvonalon vannak az ú. n. szármát-rétegek hatalmasan kiképződve. A pontusi rétegek pedig Uny, Szomor, Piszke vidékén lépnek fel kisebb kiterjedésben. A negyedkori képződmények löszből és mésztufából állanak. Ez a lösz a terület túlnyomó részének a takarója. A mésztufa több helyen előfordul, így Lábatlan vidékén az Öreg- és Részhegyen; a mogyorósi Köleshegy fensíkja is túlnyomólag mésztufa. Újkori képződmény a futóhomok, a mely a dunaparti sík területet, s a dorog-csabai völgy jó részét borítja.
