Állat- és növényvilág.
Állat- és növényvilág.
A vármegye állat- és növényvilágára csak rövid pillantást vethetünk. Az őskor faunáját a geologiai rétegek vizsgálata alkalmával számos tudós gyarapította özön adattal. A geologiai korszakokban rendkívül virágzó életet élt itt a természet, a miről a hatalmas szénbányatelepek és a tömérdek megkövesült szerves maradványok tesznek bizonyságot.
A jelen korban viszont semmi lényeges eltérést nem mutat e kis vármegye a szomszédos, és már eddig leírt vármegyék növény- és állatvilágától. Növényzetét tekintve, az éjszaki rész Magyarország felső vidékeinek síkságára, egyes fajokban a magyar alföldre emlékeztet; a déli részben hasonlatosságra van Hont, Nyitra, Pozsony vármegyék, sőt Alsó-Ausztria flórájával; az elsőben a réti, a mocsári szíkesek tünnek ki, a másodikban a cserjés, füves dombok, kősziklák, erdők s rétek flórája. Feichtinger Sándor dr. 1865-ig a vármegye éjszaki részéből 791 növényt sorol fel, ezek közül kettő a szíktelen, virágtalan edények sorába tartozik, 176 az egyszíkűek és 613 a kétszíkűek osztályába. Érdekes, hogy ő Esztergom vármegye területén 28 olyan növényfajt talált, a mely nincs meg a nagy Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegyében.
Esztergom vármegye, bár kicsiny területű, rendkívüli fontosságú volt az egész mai Magyarországra nézve, mert anthropografiai tekintetben középpontja volt e területnek, hol nagy útak találkozóján Esztergom, Vácz, Buda keletkeztek. Ez a vidék volt az a tengely, a mely körül legalább másfélévezreden át hazánk népeinek története forgott. S magának Esztergom városának ezenkívül még két folyó találkozása adott erőt s így méltán választották az Árpádok országuk fővárosának is.
Források: a m. kir. földtani intézet évkönyvei. – Földrajzi Közlemények. – Findura Imre: Esztergom vármegye helyrajzi és statisztikai szempontból. Földr. K. 1893. – Kőrösy László dr.: Esztergom. – Hantken Miksa: A m. kor. országainak széntelepei s szénbányászata. 1878. – Nedeczky Gáspár: Dömös, Esztergom, 1880. – Koch Antal: A dunai trachyt csoport, 1877. – Nendtvich Károly: Magyarország kőszenei és azok vegytani vizsgálata, 1846. – Bartek: Esztergom és vidéke, 1889. – Magda Pál: Magyarország legújabb leírása, 1819. – Fényes Elek: Magyarországnak stb. stat. és geogr. tekintetben, II.-köt. 1837. – Inkey Béla: Jelentés a Párkány környékén eszközölt földtani fölvételről. 1896. – Horusitzky Henrik: Nagyölved, Magyarszölgyén és Csata környékének agregeologiai viszonyai. 1899. – Liffa Aurél: Fölvételi jelentés. (Gerecse hegységről.) 1906. – Megjegyzések a Staff János fölvételére. 1907. – Staff János: Adatok a Gerecse-hegység str. és tektonikai viszonyaihoz. 1906. – Timkó Imre: A Pilis hegység és Szentendre-Visegrádi hegyvidék. 1905. – A m. kir. meteorologiai intézet évkönyvei 1901–1905. évekről.
