Apály és dagály.
Apály és dagály.
Az apály legalacsonyabb pontja
|
A dagály legmagasabb pontja
| |
Januárban
|
Délután 2 órakor
|
Reggel 4 órakor
|
Februárban
|
Délután 1 órakor
|
Reggel 2 órakor
|
Márcziusban
|
Délben 12 órakor
|
Éjjel 12 órakor
|
Áprilisban
|
Reggel 8 órakor
|
Este 10 órakor
|
Májusban
|
Reggel 6 órakor
|
Este 8 órakor
|
Juniusban
|
Reggel 4 órakor
|
Este 6 órakor
|
Juliusban
|
Reggel 2 órakor
|
Délután 4 órakor
|
Augusztusban
|
Éjjel 12 órakor
|
Délután 2 órakor
|
Szeptemberben
|
Este 9 órakor
|
Délelőtt 11 órakor
|
Októberben
|
Este 7 órakor
|
Reggel 8 órakor
|
Novemberben
|
Délután 5 órakor
|
Reggel 6 órakor
|
Deczemberben
|
Délután 4 órakor
|
Reggel 5 órakor
|
A vízállás különbsége egy és ugyanazon apály és dagály közt rendes időjárás mellett 0.5–0.7 méter.
Az apály és dagály ideje beálltának változása nem függhet össze sem a hold, sem a nap legmagasabb állásával. Az összes észleletek bizonyítják ezt, nem tudván egyuttal megállapítani azt, hogy az egyszeri dagály és apály eltérés vagy rendes állapot-e az Adrián s nem kell a kétszer beálló vízszökkenést a kivételekhez sorolni. Az a két óra, melylyel az apály és dagály havonkint korábban áll be, nem egyeztethető össze semmiféle csillagászati törvénynyel.
Ezen a rendes időkülönbségen kívűl van más időszaki elhajlás is, mely a tett megfigyelések szerint összefüggésben látszik lenni a hold állásával. A legmagasabb és legalacsonyabb tengerállás a rendes időnél 4–5 órával majd korábban, majd későbben áll be, még pedig holdtölte felé a későbbi órához közeledik, újhold felé vagy a rákövetkező negyednek első napján visszafelé megy. Holdtölte után a korábbi beállás rendszerint lassankint, több napon át következik be, újhold után pedig szökésszerűen, úgy hogy például egy napon a legmagasabb vízállás esti 7 órára, másnap már délután 2 órára esik. E visszaszökés közben áll be a rendes 2 órai havi előreszökés. Ez ingadozás mindenféle szélnél észlelhető, csak az igen erős bora késlelteti körülbelül egy órával.
A fiumei öbölnek, nem is az egész Quarnerónak, van még egy időszaki módosulata. Nevezetesen február közepétől márczius közepéig némi csekély, körülbelül 25 centiméternyi naponkinti magasságkülönbség figyelhető meg az apály és dagály közt. Ugyanebben az időben a tenger fölszíne is kisebb 15–30 centiméterrel, mint máskor, s ez a jelenség augusztus végétől októberig megint ismétlődik.
Az uralkodó szelek szintén befolyással vannak az apály- és dagályáramlatokra. A borino és az állandó északkeleti szél sietteti az apály beálltát és késlelteti a végét, tehát a rákövetkező dagály kezdetét is, a szél erejéhez mérten 1/2–2 órával. Boránál tehát az apály hosszú, a dagály rövidebb tartamú; e mellett az apály mélyebb, a dagály meg kevésbé magas. Mentől 373tartósabb a szél, annál feltünőbb a tenger felszínének alábbszállása. Míg a borino nem fajul borává, megmarad a magasságkülönbségek rendes nagysága, azaz 50–70 centiméter; de tartós bora mellett legfőlebb 15–16 centimétert emelkedik a tenger színe, s mindig közel van a zerus ponthoz.
A scirocco minden tekintetben a borinóval ellenkező hatást kelt. Sietteti 1–2 órával a dagály beálltát, meghosszabbítja tartamát s 15–45 centiméterrel emeli átlagos magasságát; ellenben késlelteti, megrövidíti az apályt, mely azonban ilyenkor szintén magasabb 15–30 centiméterrel a rendesnél. Az apály és dagály scirocco melletti s rendes magassága közt tehát alig van különbség. Ha a scirocco-időre mindjárt borino következik vagy megfordítva, akkor az időváltozás napján észlelt magasság- és mélységkülönbözetek a lehető legnagyobbak, minthogy ebben az esetben 24 órában egy scirocco-dagály (legmagasabb) és egy borino-apály (legmélyebb) áll be.
