I. Kréta-korszak előtti képződmények.
I. Kréta-korszak előtti képződmények.
Területünk legrégibb üledékes kőzete azon homokkő és conglomerát, mely legnagyobb kiterjedésben a Kulpa forrásvidékén és a Velika voda mentén található. Dr. Stache Guido* az Osztrák-magyar Tengerpart környékéről szóló klasszikus művében Laibach vidékéről, – melynek homokköve azonos a tengerpart közelében levő homokkővel, – Crinoida, Productus és Calamites maradványokat sorol fel, melyek alapján ezen rétegcsoportot Carbon-korúnak állapította meg. A homokkő vonulatot agyag és márga közbeékelődések tarkítják és ezen fekvetekben egyes vidékeken igen szép fossziliákra lel a kutató geologus. Igy:
Uebersicht der geologischen Verhältnisse der Küstenländer von Österreich-Ungarn. Von Guido Stache. Wien 1889.
Aviculopecten cfr. Hawni Gein.,
Chonetes mucronata M’Coy,
Bellerophon reticularis M’Coy,
Bellerophon aff. decussatus Flemm.,
Productus aff. striatus.
Ezen vezérkövületekből kétségtelenül kiviláglik, hogy ez agyagrétegek Carbon-korban rakódtak le. Ugy a homokkő és conglomerát vonulatok, valamint az agyag és márga fekvetek északnyugatról délkeletre csapnak. A Velika voda Carbon-homokkő területen folyik, Cornilug, Lokve és Fužine a homokkőterület határát jelzik. Mrzla vodica helységtől egyrészt északkeletnek, másrészt délkeletnek vékony sávban carbonmészkő vonulat ékelődik a homokkő-területbe, határukon vaskő-telepek találhatók.
A homokkő-terület szélein, Crnilug, Zelin, Lokve közelében alsó trias képződmények bukkannak a felszínre, így: werfeni palák, dolomit, kagylómész. Ez utóbbi barnásszürke mészkő gyanánt jelentkezik, jellegző kövületei:
Naticella costata,
Trachyceras cassianum,
Trigonia costata,
Gervillia socialis.
Ezen alsó trias képződmények közül legelterjedtebb a dolomit, mely hosszu sávokban ékelődik a felső trias mészkő területébe. Északnyugatról délkeletre huzódó irányban mérföldeken át követhetünk ily vonulatot a Risnjak tetőről (1528 m.) Lic város határáig, Crnilugtól délnyugatra a Tisovac (1172 m.) tetőig, Lokvetől egyrészt nyugatra, másrészt délnyugatra, Fužine vidékéig. Mindezen képződményeket hatalmas dolomit- és mészkőterület vesz körül. A Kapella, Velebit hatalmas dolomit és mészkő fensíkja (feltérsége) uralkodólag felső trias korbeli képződmény. Impozáns nagyságban jelentkezik a rhäti csoport két nevezetes képlete, a dachstein mészkő és dachstein dolomit is, melyek klasszikus rétegzésű padjai területünktől kissé távolabb, Isonzo vidékén még hatalmasabb képződményt alkotnak. Miként kőzettani tulajdonságaiból ismeretes, a dolomit a legkönnyebben málló kőzetek egyike. A levegő s az esővíz szénsava megtámadja, benne repedéseket támaszt, üregek, szakadékok képződnek tömegében, a behatoló víz folytonosan rombolja falait, barlangokat váj benne. A barlangok beszakadása által töbörök* (dolinák), ravaszlyukak támadnak. A felszínen folyó vizek ezen üregekben eltünnek, illetve a dolomit avagy mészkő fekvőjét (fekü) képező, rendesen vízátnembocsátó rétegeken tovább folynak. Ezen földalatti folyások apránkint kihordják a hegyek belsejét, mi által egyrészt beszakadásokat, másrészt barlangokat hoznak létre, künn pedig merésznél merészebb hegyéleket, szakadékfalakat, horgos tetőket formálnak.
Dr. Czirbusz Géza Egyetemes Földrajzában a töbör elnevezést honosítja meg a geografiai szakirodalomban.
)
Fiume környékének és a megfelelő Karsztnak és déli lejtőjének geologiai térképe
Rajzolta Matisz János.
h = homok, dh = durva homok, sz. = tengerszin alatt szirtek, isz = iszap.
355Ime a Karsztjelenség a dolomitos s mészköves területeken.
A felső trias mészkőből dr. Stache számos kövületet hoz fel, ezek közül legjellemzőbbek:
Pecten Margharitae Hau.,
Avicula efr. caudata Stopp.,
Chemnitzia subcolumnaris Münst.,
Pleurotomaria delicata Laube.
)
A liburni parti Karst térképe.
(Rajzolta Matisz János.)
356A jura formátiót uralkodólag conglomerátok, conglomerátos mészkövek s brecciák képviselik. Impozáns vastagságban huzódnak a felső trias mészkő és dolomit terület délnyugati peremén északnyugat-délkeleti csapásban a Trstenek (1243 m.) tetőtől egészen Lukovo vidékéig, elválasztván a régibb, krétát megelőző képződményeket a fiatalabb, kréta és harmadkor lerakodásoktól. A jura breccia mészkő vonulata Buccari és Portoré vidékén van legközelebb a tengerparthoz, mintegy 2 km. távolságban. Legszélesebb a vonulat Grobničko síksága fölött és Kukuljanovótól keletre, mintegy 4 km., északnyugaton és délkeleten megkeskenyedve vész el a trias és kréta képződmények között. A jura korbeli conglomerátokból csak pár kövület került eddigelé napfényre, ezek sem vidékünkről, hanem a Ternowai Erdőből, melynek rétegei azonosak vidékünk jura korbeli rétegeivel.
Triaszmészkő rétegeinek dülése és csapása.
(Rajzolta Matisz János.)
