Csapadék.
Csapadék.
A csapadékviszonyok is több sajátszerüséget tüntetnek fel. Ezek közül emlitendő egyfelől a csapadék bősége, másrészt a maximum és minimumnak a kontinentális részektől elütő elhelyezkedése.
Erre vonatkozólag idézzük Raum Oszkár közelebb megjelenendő művéből, – A Magyar korona országainak csapadék viszonyai – a következő részt:
176„Fiume, általában véve pedig az egész tengerpartvidék, a szubtropikus esőzések befolyása alatt áll, a hol ugyanis a minimum julius hóra, tehát a nyári évadra esik, mig az első maximum októberben jelentkezik. Az esőzésnek ezen különös eloszlása Csáktornya és Pécs irányában a Dráva és Száva mentén egészen a Balaton déli részéig észlelhető, azzal a különbséggel, hogy az emlitett meneten a kontinentális klima már némi változást idéz elő főleg a minimumban, mely Keszthelyen körülbelül a hőmérsékleti minimummal esik össze.”
Scirocco az Adrián.
(Zemplén Győző rajza)
Buccari.
Saját felvételünk.
Fénynyomat.
A csapadék 25 évi (1871–95.) átlaga 1591 m/m; a főmaximum októberre 177esik 242 m/m-el (e mellett a szeptember és november is gazdag), a főminimum pedig juliusra 66 m/m-el. Egy másodrendű maximum juniusban s egy másodrendű minimum februárban ismerhető fel. Hazánk kontinentális részein forditva áll a dolog; a főmaximum esik többnyire juniusra s a főminimum februárra; a másodrendű maximum októberre s a másodrendű minimum juliusra vagy augusztusra.
A mi a csapadék évszakonkénti eloszlását illeti, az őszre esik a csapadéknak 37.5, a télre 20.0, a tavaszra 23.0 s a nyárra 19.5 százaléka.
A csapadék bőségét tekintve a tengerpart hazánknak csapadékban leggazdagabb vidéke, a maximum azonban nem közvetlenűl a tengerparton van, hanem Fiumétől kelet-északkeletre, a hol is Fuzsine hét évi átlagul 2492 m/m évi csapadékmennyiséget mutat fel, tehát mintegy 900 m/m-el többet mint Fiume.
A csapadék gyakorisága követi a mennyiségek eloszlását az évben; a főmaximum októberre esik, a mely hónapban átlag 17 nap esős, de közel áll hozzá a junius 15 csapadékos napjával; a főminimum augusztusra esik 9 csapadékos nappal s egészen közel áll hozzá február 8 csapadékos nappal.
Az egész évben átlag 142 nap a csapadékos, vagyis az eső gyakorisága nagy.
A mi az egy nap (24 óra) alatt esett csapadékmennyiségeket illeti, a tengerpart e tekintetben is páratlanul áll hazánkban. Erre nézve Raum fentebb idézett művében ezeket mondja:
„Hazánkban a tengerpartot kivéve a 100 m/m-es napi csapadék ritkán fordul elő, sőt a magas hegyvidéken (Máramarosmegyében), hol az esőzésnek tulajdonképen egy maximális czentruma fekszik, egyáltalán véve még nem méretett (24 óra alatt) 100 m/m-t meghaladó csapadék.”
Itt a tengerparton pedig elég gyakori a 100 m/m-t megközelítő, sőt azt nem ritkán meg is haladó csapadék-quantum.
A 24 órai nagy csapadék-quantumok tulnyomóan az őszi hónapokra esnek. Emlitésre érdemesnek tartjuk az utolsó 25 évről a következő nagyobb csapadék-quantumokat, melyek Fiuméban egy 24 óra lefolyása alatt estek:
| 1883. junius 18-án | 162 m/m. |
| 1883. november 9-én | 174 m/m. |
| 1884. augusztus 28-án | 129 m/m. |
| 1889. október 20-án | 140 m/m. |
| 1892. szeptember 30-án | 201 m/m. |
| 1892. október 1-én | 268 m/m. |
| 1895. szeptember 12-én | 235 m/m. |
1892. évi szeptember 30-ika és a rákövetkező nap összesen 469 m/m-nyi 48 órai csapadékquantumával példátlanul áll hazai időjárási annaleseinkben.
A csapadék alakja többnyire eső, a hó aránylag ritka, de azért évről-évre megjelenik; az utolsó 15 évben 1882-ben esett legkevesebbszer hó (csak 1 napon) s 1895-ben a legtöbbször (18 napon); a havas napok száma átlag 5 az évben, vagyis a hó ritka. A jégeső sem gyakori, az utolsó 15 évben 1 és 7 között váltakozik a napok száma, melyeken jégeső esett s az évi átlag 3 nap.
