Kivitel emelése.
Kivitel emelése.
A búzakivitel 1878-ban indult meg Francziaország és Anglia irányában; az árpakivitel 1878-ban ad először említésreméltó eredményt, a mennyiben ez esztendőben 64,870 métermázsát vittek ki Belgiumba, Francziaországba és Hollandiába. A babkivitel 1879-ben kezdett megnövekedni; ugyanez évben jelentkeztek először jelentősebb mértékben szilvaszállítmányok, a melyek Szlavoniából és Boszniából eredtek és Angliába továbbittattak. A következő évben, 1880-ban nekiindult a borkivitel is; Francziaországba 107,409 métermázsa magyar bort exportáltak ez esztendőben. 1882-ben a dongakivitel indult meg hatalmas erővel, miután 1880-ban a magyar kir. államvasutak és a déli vasút megkötötték a kartellt és így Fiume később a szabályozott viteldíjak által eredményes versenyre kelhetett az osztrák kikötővel. 1883-ban végül a czukorkivitel is terjeszkedni kezdett; ez évben ment először 10,000 240métermázsán felüli mennyiség Törökországba és más országokba. A kivitel 1888-ban volt a legnagyobb, 6.11 millió mmázsa; azóta a kereskedelmi viszonyok szerint 4.18–5.87 millió métermázsa közt ingadozik; azonban a behozatalnak 1891 óta történő emelkedése következtében a kivitel mennyiségének ez aránylag kis csökkenése mellett is az összes forgalom egész 1895-ig folytonos emelkedést mutat; ellenben 1895-ben visszaesett. A kivitel csökkenése sem volt azonban tartós; az 1896-ik évben ismét emelkedett.
1880-ban, a déli vasúttal kötött kartell évében rendszeresítették a Nyugoteurópát összekötő hajóvonalat; a magyar tőke is ebben az évben kereste föl Fiume piaczát a Magyar általános hitelbank által.
A Magyar általános hitelbank a Steinacker és társa czéggel egyetemben megalapította a fiumei petroleum-finomítót és a rizshántoló-gyárat. E két vállalat importforgalma megvetette alapját a fiumei behozatali kereskedésnek, a mely addig inkább hanyatló irányú volt. A Keletindiából való direkt rizsbehozatal 1882-ben, az amerikai és orosz petroleum importja pedig a következő évben kezdődött meg. Így azután a tengeri úton való behozatal, a mely 1881-ben csak 800,000 métermázsa volt, 1882-ben 1.11 és 1883-ban 1.48 millió métermázsára emelkedett. Azóta, két év (1886/7.) kivételével, állandóan tart gyarapodása, úgy hogy 1895-ben már 4.69 millió métermázsára rugott a behozatal.
Nagy fontosságu volt a fiumei kereskedelem kibontakozására 1880-ban még a déli vasút károlyváros–zágrábi vonalának már emlitett államosítása, minek következtében Magyarország most már teljesen függetlenül rendezhette tarifáit a fiumei szállítások tekintetében. Ugyanabban az évben a kormány az angol kikötőkkel (London, Liverpool, Glasgow, Leith, Hull), továbbá Hollandia és Belgium kikötőivel és Marseille-el fentartott hajóvonalakat rendszeresíté. Biztosították a parthajózási vonalak létrejöttét, berendezték a petroleum-kikötőt; a zákány–báttaszéki vasút államosítása és a budapest–pécsi vasút kiépítésével át a magyar állam Dombóváron saját rendelkezése alá került, közvetlen vonalat kapott Fiuméba, melyen függetlenül tehetett szolgálatot a kikötő kereskedelmi forgalmának; végül feltöltés útján nyerték a farakodásra szolgáló deltát a Fiumara torkolatánál.
1884-ben fiókot nyitott Fiuméban a Bayerthal és Levy budapesti cég, a mely azóta is mindig az első helyet foglalta el árpaexportőreink sorában. 1887-ben a Magyar általános hitelbank által támogatott ,,Steinacker és társa” cég részvénytársasággá alakult Fiumei hitelbank cég alatt.
