Liszt.
Liszt.
Liszt. Legfőbb kiviteli czikk volt azelőtt s részben még ma is a buzaliszt. A magyar malomipar szükségképen rá van utalva a nyugoti fogyasztó 248államokra, hogy feleslegén, főkép a fehér liszteken tuladhasson. Magyarország lisztje, (mint a tengerészetet ismertető fejezetben megirjuk) az 1876-tól 1879-ig terjedő időközben hódította meg mai nyugati piaczait. A kivitel azután fokozatosan emelkedett, 1888-ban 1.37 millió métermázsával tetőpontját érte el. Ebben az évben Angliába 876,820 mm., Francziaországba 61,356 és Braziliába 113,287 mm. liszt ment Fiuméból. Azóta, egész a legujabb időig következetesen hanyatlott lisztkivitelünk, a minek oka Angliában az olcsóbban termelő amerikai verseny, Francziaországban pedig az ismételt vámemelés. Braziliai kivitelünket az Unió és Brazilia közti vámegyezség akasztotta meg. 1895. január 1-vel felmondta ugyan Brazilia ezt a szerződést, de azóta Argentina lisztpiacza is megnövekedett, s mig ez Brazilia déli államait, az Egyesült Államok malomipara a Rio de Janeirotól északra fekvő államokat hódítja el tőlünk fokozatosan. Ma még csak Bahiába, Pernambucoba, és az északi kisebb kikötővárosokba exportálunk; Rio de Janeiro, Santos csaknem teljesen elveszett reánk nézve. Francziaországban a külföldiek közül csakis a magyar lisztet türik meg, a mi jó bizonyitvány lisztünk minősége mellett. Nevezetesen Páris fogyaszt nagymennyiségü magyar lisztet, bár hasonlíthatlanul kevesebbet, mint azelőtt. Angliában főfogyasztó piaczaink Glasgow, London, Liverpool, Manchester, Hull, Leith. A mióta a magyar kormány az Angliára és Braziliára érvényes refakcziákat Francziaországra, Hollandiára és Belgiumra is kiterjesztette, e két utóbbi államba észrevehetően emelkedik kivitelünk. Legujabban délkeleti Afrikába és Kelet-Indiába mennek Fiuméból lisztszállítmányok, ámbár ezek – átrakodás útján vitetvén ki – az illető angol, német és földközi tengeri kikötők forgalmában szerepelnek leginkább. Az 1896. év végétől kezdve Angliába megint lendületet vett a lisztkivitelünk; hasonló élénk forgalmunk 1889 óta nem volt. Az utolsó tiz évben a következőleg alakult a fiumei lisztkivitel:
A kivitel iránya
|
1886
|
1887
|
1888
|
1889
|
1890
|
1891
|
1892
|
1893
|
1894
|
1895
|
métermázsákban
| ||||||||||
Magyar tengerpart
|
15.105
|
16 253
|
17.202
|
17.214
|
19.406
|
17.264
|
19.262
|
23.683
|
27.169
|
28.568
|
Osztrák tengerpart
|
94.924
|
103.537
|
164.669
|
136.231
|
106.381
|
85.556
|
76.460
|
114.274
|
110.970
|
134.773
|
Anglia
|
618.462
|
594.943
|
876.820
|
836.960
|
587.957
|
498.383
|
417.005
|
544.437
|
524.186
|
612.490
|
Anglia birtokai
|
175
|
144
|
341
|
107
|
180
|
58
|
147
|
168
|
208
|
287
|
Franczia-
ország |
134.888
|
93.944
|
161.356
|
120.702
|
121.281
|
133.798
|
102.795
|
122.545
|
128.016
|
105.136
|
Brazilia
|
73.440
|
78.456
|
113.287
|
145.683
|
133.489
|
75.328
|
60.150
|
93.831
|
72.296
|
76.852
|
Belgium
|
100
|
3.942
|
2.034
|
900
|
710
|
700
|
303
|
550
|
1.385
|
1.625
|
Hollandia
|
200
|
1.000
|
8.140
|
300
|
150
|
350
|
703
|
974
|
701
|
5.647
|
Német-
ország |
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
859
|
1.310
|
Spanyol-
ország |
2.265
|
4.759
|
10.755
|
4.130
|
1.350
|
17
|
137
|
60
|
40
|
60
|
Portugália
|
49
|
77
|
8.125
|
24.168
|
58.451
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
Török-
ország |
4.733
|
2.345
|
1.770
|
1.161
|
819
|
584
|
583
|
888
|
158
|
321
|
Görög-
ország |
1.135
|
1.237
|
765
|
539
|
536
|
574
|
569
|
315
|
490
|
252
|
Olasz-
ország |
18.382
|
4.129
|
4.040
|
396
|
380
|
1.382
|
2.187
|
2.531
|
2.211
|
2.600
|
Tunisz
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
430
|
30
|
Egyiptom
|
470
|
285
|
238
|
164
|
58
|
32
|
52
|
159
|
52
|
163
|
Szunda-
szigetek |
150
|
27
|
181
|
434
|
526
|
490
|
388
|
312
|
42
|
242
|
Egyéb országok
|
35
|
247
|
239
|
723
|
363
|
10
|
–
|
485
|
30
|
–
|
Összesen
|
964.513
|
905.325
|
1,369.962
|
1,289.812
|
1,032.037
|
814.526
|
680.741
|
905,212
|
869.243
|
970.295
|
1896-ban a lisztkivitel összesen 1.076,684 mmázsára rúgott, tehát 106,389 mmázsával többre, mint 1895-ben.
