M. leszámitoló és pénzváltó bank raktárvállalata.
M. leszámitoló és pénzváltó bank raktárvállalata.
A Magyar leszámitoló és pénzváltó bank fiumei raktárválallata a mely 1891-ben jött létre, szintén a kereskedelmi intézmények közt említendő meg. Ez intézet fennállása óta sokat lendített már Fiume sorsán; élén Lévai Adolf gondnok áll.
A fiumei raktárvállalat, mint annyi más közhasznu intézmény, Baross Gábor kereskedelemügyi miniszternek köszöni létrejöttét. Baross Gábor, a magyar közlekedés ujjáalakitója, tudvalevőleg kiváló előszeretettel foglalkozott tengeri kereskedelmünk sorsával. Meggyőződött arról, hogy a magyar tarifapolitika sikerét, a mi tengeri forgalmunkat illeti, veszélyezteti az a körülmény, hogy szabályozott fiumei helyi költségek hiányában közvetlen díjtételeket a belföldi állomásokról külföldi kikötőkbe és megfordítva a fiumei utirányon át nem lehetett megállapítani. Szóval szükségesnek mutatkozott a vasút és hajózás közt egy összekötő kapocsnak létesítése, ami csakis egy raktárvállalat lehetett.
Sürgették egy ilynemű vállalat létrehozását még más körülmények is. Triesztben a helyi költségek némely irányban olcsóbbak voltak, mint Fiuméban, a mit az osztrák kikötő irányadó körei siettek a trieszti forgalom erősítésére fölhasználni. Ezenfölül a raktárakat túlnyomó részben magánosoknak, főleg szállítóknak adták bérbe, a minek hátrányai folytonosan mutatkoztak. A bérlők gyakran, persze nyerességgel, albérletbe adták raktáraikat. Ez megint drágította a helyi költségeket. Baj volt az is, hogy a bérelt raktárakat nem használták ki kellőleg, sőt mi több, az is előfordult, hogy mig Fiuméban általános raktárhiány volt észlelhető, egyes raktárak félig vagy egészen üresen állottak.
Baross e káros állapot megszüntetése végett a közraktárak szervezése körül gyakorlati tapasztalatokkal biró Magyar leszámitoló- és pénzváltó-bankkal lépett érintkezésbe. A miniszter által kikötött sarkalatos föltétel volt, hogy teljes befolyást nyerjen a raktári tarifák megállapításába. Ily körülmények közt, Trieszt erős versenyét is szem előtt tartva, nem sok kilátás nyilt a vállalat jövedelmezőségére, ami arra birta a minisztert, hogy a vállalatnak veszteség esetére kamatgarancziát biztositson. Ezzel szemben a Leszámitolóbank kötelezte magát, hogy fölépíti a gabona-elevátort. A bankkal kötött szerződés értelmében a m. kir. államvasutak raktárai a szükséghez képest a bank kezelésébe bocsáttatnak, úgyszintén az egyöntetü kezelés szempontjából a bankra bizatik a fiumei állomásra érkező és a vasút által kezelendő árúk bizományban való kirakása s az elszállítandók berakása, az e czélra megállapított mérsékelt egységdíjak mellett. A raktárvállalat dijszabását a kereskedelemügyi m. kir. miniszterium hagyja jóvá s abban versenyképesség szempontjából szükségesnek mutatkozó változtatásokat bármikor elrendelheti.
A Magyar leszámitoló- és pénzváltó-bank fiumei raktárvállalata 1891. julius 1-én tényleg megkezdte működését.
Az elevátor a gabona- s főleg az árpakivitelnek a fiumei útirányon való elősegitése czéljából épült. A magyar sörárpa tudvalevőleg kiváló helyet biztosított magának Nyugot-Európában, nevezetesen Angliában, Németországban, Hollandiában, Belgiumban és Olaszországban gabonanemeink közül egyedül a sörárpa birja még a versenyt a nyugoti piaczokon. A gabonakereskedés czéljainak megfelelőleg az elevátor úgy van építve, hogy lehetővé teszi a gabonának kezelését, tisztitását, osztályozását és a hajóba való közvetlen berakását.
Az elevátor körülbelül 480.000 frt költségen épült Ulrich Keresztély építészmérnök tervei szerint. Hossza 80, szélessége 30 méter s így 2400 m2 területet foglal el. Az épületen át két sínpár vezet; az érkező, gabonával telt teherkocsikat azonnal az Elevátorba tolhatják s a gabonát a tartányokba emelhetik. Az épület földszintjének falai kőből és téglából vannak építve; e fölött a 14 m. magas tartányok (caissonok) feküsznek, számszerint 68. Ezek mindegyike, 4 kisebbet kivéve, 1600–1800 mm. gabonát képes befogadni. Az Elevátorban tehát egyszerre körülbelül 100.000 mm. gabonát lehet elhelyezni. A földszinten még 10.000 mm. zsákárunak is van helye.
A tartányok falai amerikai mintára nem vasból, hanem gondosan szárított puhafából készültek; az oldalfalak kivülről hullámbádoggal vannak fedve. A tartányokból a gabonát az e czélra szolgáló három csövön át a hajóba lehet ömleszteni. Az érkező gabonát pedig hat garatba ömlesztik a vaggonból, a garatból 257pedig a hat elevátor a gabonát a tartányokba emeli, miután előbb súlyát az automatikus mérlegeken meghatározták.
E tartányok felett többemeletes, szintén fából készült fölépítmény van, melyben a nagyszabású tisztító-készülékek vannak elhelyezve. A fölépítmény jóval keskenyebb az alsónál. A tisztító-készülékek a budapesti Elevátorban levők mintájára készültek. A berendezés négy egyforma részből áll, melyek mindegyike önállóan működhetik. Mindegyikben van több finom és goromba szita, négy osztályozó henger és nyolcz trieur. Ugy az Elevátorhoz, mint a tisztításhoz, Ganz-féle villamos átviteli gépezet adja a hajtóerőt, az áramot a magyar villamosági r. társaság fiumei központi telepe szolgáltatja. Ha valamennyi gép működésben van, 150 indikált lóerőre van szükség, a miből 80 a tisztító készülékre esik. A városi vízvezeték is be van vezetve, hogy tűzveszély esetén az Elevátort megótalmaztassák.
A raktárvállalat a m. kir. államvasutak raktárait is kezeli; ez idő szerint az I., VI., VII., VIII., IX., X., XI., XII., XV., XVI., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII., XXIII. számuakat, amelyek mind a fiumei állomás területén feküsznek, ezenfelül a szabad területen levő I. és II. sz. máv. tárházakat, valamint a m. kir. tengerészeti hatóság XII. sz. tárházát. Az elevátoron kivül tehát összesen 19 raktárt kezel, a melyek együtt közel 30.000 m2 területet foglalnak el és az elevátorral együtt kb. 5000 vaggon árút fogadhatnak be.
A közraktárak tarifái rendkivül mérsékeltek; a trieszti verseny miatt a raktárvállalat megalakulása óta is ismételten történtek leszállítások. E mellett az összes átmeneti áruknak, melyek tehát a beföldről a kikötőkbe vagy megfordítva tett útjokban Fiumét csak érintik, szóval úgy a be- mint a kiviteli forgalomra, három heti fekbérmentességük van. Ez olyan kivételes intézkedés, a melylyel csak kevés kikötő dicsekedhetik; Triszt is csak pár árúczikkre nézve.
A fiumei raktárvállalat a szorosan vett raktárüzleten kivül alapszabályai értelmében szállítási üzlettel is foglalkozik, mert a két üzletág egymástól alig volna elválasztható. E téren is jelentékeny eredményeket ért el a vállalat. Foglalkozik továbbá előleg adásával a nála elhelyezett árúkra, a mi különösen a kikötőforgalom fejlesztésének szempontjából fontos.
Tény, hogy számtalan áruszállítmányt csak előlegnyujtással nyerhettek meg Fiuménak, mert azok hitel hiányában egyáltalában nem vagy legalább nem Fiumén át kerültek volna kivitelre. Fejlesztette a raktárvállalat előlegüzlete az importot is, így a bor, olaj, aszalt szőllő stb. behozatalát. Az előlegezett összegek évenkint milliókra rugnak.
A fiumei raktárvállalat sikeres működését legjobban bizonyítja a forgalom eredménye, melyet következőkben mutatunk ki:
Beraktározás
|
Kiraktározás
|
Összes forgalom
| |
métermázsákban
| |||
1891. julius–deczember
|
1,017.840
|
800.696
|
1,818.536
|
1892.
|
1,875.238
|
1,997.198
|
3,872.436
|
1893.
|
2,710.923
|
2,588.328
|
5,299.251
|
1894.
|
2,607.351
|
2,636.843
|
5,244.194
|
1895.
|
2,625.552
|
2,512.941
|
5,138.493
|
Ez Fiume mai kereskedelmének képe. Attól a jövőtől azonban, melyre fekvése hivatottá teszi, még mindig messze áll. Sok intézkedésre, főleg pedig a magyar kereskedő világ tevékenységére volna szükség, hogy Triesztnek teljesen egyenrangu versenytársa legyen. Sajnos, hogy a magyar kereskedők csak csekély számmal telepedtek le Fiuméban, s a budapesti gyarmatárú-nagykereskedések Fiumétól egészen távol tartották magukat. Ellenben Triesztnek nagy kereskedő-közönsége van. Pedig az osztrák kikötő sok tengerentúli országgal, mint Braziliával és Olaszországgal nincs előnyösebb összeköttetésben, mint Fiume, s mégis azt látjuk, hogy Fiuménak nincs számottevő gyarmatárú-kereskedése, mig Trieszt kereskedői nemcsak a monarchia, hanem Németország, Svájcz, Oroszország és a Balkán-államok egy részének szükségletét is ellátják.
De legékesszólóbban a számok beszélnek. Látni a következő hivatalos adatokból, hol, milyen irányban van a helyzet javítására szükség. Az 1895-ik évben Fiume és Trieszt főbb importczikkei voltak, s ugyanakkor Triesztből Magyarországba mentek a következő nevezetesebb importczikkek:
258Fiume
|
Trieszt
|
Triesztből elszállitottak
| |
behozatal a tengeren
|
vasuton Magyarországba
| ||
métermázsa
| |||
Kávé
|
19.899
|
474.345
|
62.842
|
Kakaó
|
73
|
6.690
|
245
|
Tea
|
92
|
10.835
|
922
|
Füszerek:
| |||
Fahéj
|
41
|
10.052
|
1.818
|
Szegfüszeg
|
42
|
1.885
|
239
|
Bors
|
1.635
|
21.037
|
4.686
|
Szegfübors
|
421
|
8.656
|
1.092
|
Gyömbér
|
31
|
3.413
|
467
|
Déligyümölcs:
| |||
Narancs és czitrom
|
87.639
|
430.474
|
41.375
|
Szentjános kenyér
|
213
|
28.448
|
12.345
|
Datolya
|
95
|
3.932
|
1.377
|
Aszalt füge
|
1.817
|
249.993
|
20.143
|
Mandula
|
210
|
36.345
|
5.809
|
Mogyoró
|
169
|
47.712
|
5.991
|
Mazsola
|
2.023
|
228.460
|
27.162
|
Cserzőanyagok:
| |||
Vallonea
|
20.450
|
204.831
|
15.060
|
Sumach
|
4.579
|
32.944
|
395
|
Nyersgyapot
|
2.642
|
564.395
|
12.554
|
Kender
|
3.825
|
24.483
|
1.270
|
Len
|
5
|
16.688
|
75
|
Tengerifü
|
1.361
|
29.525
|
10.082
|
Zöldség:
| |||
Hagyma
|
11.665
|
168.317
|
23.815
|
Borsó
|
496
|
6.035
|
315
|
Burgonya
|
819
|
29.349
|
1.526
|
Korpa
|
8.351
|
147.722
|
8.478
|
Indigó
|
1
|
10.023
|
1.321
|
Gyöngyház
|
–
|
5.662
|
5
|
Olajok:
| |||
Gyapotolaj
|
1.342
|
90.214
|
748
|
Faolaj
|
20.854
|
82.168
|
18.502
|
Pálma- és kókusz-olaj
|
1.650
|
28.676
|
7.461
|
Sesam- és arachída-olaj
|
36
|
23.518
|
5.301
|
Paraffin és ceresin
|
179
|
13.204
|
50
|
Nyersbőrök
|
8.168
|
92.152
|
12.531
|
Festőfa
|
282
|
27.605
|
310
|
Nem európai műfa
|
4.569
|
81.143
|
3.060
|
Gyanta
|
42.007
|
61.138
|
14.431
|
Likőr és rum
|
874
|
2.979
|
13
|
Szágó
|
1.677
|
7.818
|
3.929
|
Magvak:
| |||
Lenmag
|
31
|
28.066
|
2.583
|
Egyéb magvak
|
2.898
|
136.613
|
804
|
Kén
|
2.216
|
111.915
|
13.398
|
Réz
|
558
|
28.648
|
2.210
|
Trieszt tehát a magyar behozatal terén még mindig nagy tért foglal el Fiume rovására.
