Vasút befolyása.
239Vasút befolyása.
Fiume kereskedelme természetesen csak a károlyváros–fiumei vasút kiépítése után indulhatott fejlődésnek. A magyar állam által épített vasúttal párhuzamosan kezdte meg a déli vasút is szt-péter–fiumei vonalának kiépítését, mely Bécscsel köthette össze Fiumét.
1873. junius 25-én már ünnepélyesen megnyították a fiume–sanct-peteri vonalat; ugyanaz év október 23-án pedig teljes csöndben átadták a forgalomnak a fiume–károlyvárosi vonalat, mely a magyar kereskedelem fő életere lett. A fiumei kikötő ezzel meg volt nyitva a magyar kereskedésnek. Nagy szükség is volt rá: Bismarck e közben széttépte a Németország és a monarchia közt fennálló kereskedelmi kötelékeket, a német birodalomból kiszorított magyar nyersterményeket és félgyártmányokat másfelé kellett elhelyezni.
A gazdag nyugoteurópai államokat, Angliát, Francziaországot és Németalföldet hozzáférhetővé kellett tenni a magyar kereskedésre nézve. Ez azonban a vasút megnyilta után is sok nehézséggel járt.
A cs. kir. szab. déli vasút magyar és horvát vonalai mindenképen Triesztet favorizálták; a magyar donga- és épületfa csak úgy ment Trieszten át a külföldre, a főbb importczikkeket csak úgy kellett Trieszten át szállítani, mint annak előtte. A két vasútvonal megnyításának évében a forgalom 1867-hez képest alig mutatott 8 1/2 millió forint emelkedést s ebből is a kivitelre csak 1 millió forint jutott. Még rosszabb volt a viszony az előző évhez képest. Mig 1872-ben 18.8 millió frt volt Fiume forgalma, az 1873. évben is csak 20.1 és 1874-ben 18.9 millió volt.
A magyar állam abban a mértékben, a hogy rendelkezést nyert a vasútvonalak fölött, úgy, hogy döntő szava lehetett a tarifa megállapításában, így a budapest–pécsi vasút kiépítésével, a zákány–báttaszéki vonal (1884), már előbb a zágráb–károlyvárosi vonal megváltásával (1880) lépésről-lépésre emelte a kikötő forgalmát, melynek érdekében 1880-ban a déli vasúttal kartellszerződésbe lépett; azalatt pedig folyvást dolgozott a fiumei kikötő kibővítésén, támogatta új hajózási vonalak, pénzintézetek létrejöttét, idegen kereskedők és szállítók letelepedését.
