Fiume mint magyar terület törvénybe igtatása.
Fiume mint magyar terület törvénybe igtatása.
1807-ben, Fiume város kérvénye által is hathatósan támogatva, a magyar országgyűlés már hatodízben terjesztette föl a Fiume bekebelezésére vonatkozó javaslatot, mely végre megnyerte a szentesítést. Deczember 12-én, Budán adta ki I. Ferencz az erre vonatkozó leiratot:
„Vonatkozással hűségtek legközelebbi alázatos fölterjesztésére, melyből felséges nagyanyánk, Mária Terézia Fiume város és szabad kikötőre vonatkozó diplomájának törvényes beczikkelyezése kivántatik, nem szándékozván hő kivánságotok teljesítését továbbra halasztani, legkegyelmesebben válaszoljuk: hogy mi ezen legalázatosabb kérelemhez hozzájárulván, egyszersmind azt is legkegyelmesebben helyben hagyjuk, hogy Fiume kormányzójának a főrendek táblájánál, Fiume és Buccari városok képviselőinek az alsó táblánál űlés és szavazat adassék.”
E leirat következtében még deczember 1-én megalkották az 1807. IV. törvényczikket, melyet haladéktalanul szentesítés végett fölterjesztettek. A törvény kimondja Fiuménak közvetlenül Magyarországhoz tartozását, kimondja továbbá, hogy kormányzójának a főrendeknél, követeinek a karok és rendek táblájánál lesz szavazata.
