Meg nem erősitett horvát javaslat.
74Meg nem erősitett horvát javaslat.
Ezt a törvényjavaslatot azonban a király nem erősítette meg. 1808. évi augusztus 19-én I. Ferencz leiratot intézett a horvát rendekhez, melyben „az ezen tárgyban hozott törvények téves magyarázatából keletkezhető kétely megszüntetése végett” kijelenti, hogy „Fiume városa és kikötője az 1807. évi 4-ik törvényczikk szerint a Theresiana diplomára való hivatkozással Magyarországba van kebelezve” s egyszersmind ennek az országnak és kapcsolt részeinek státusaihoz sorolva. De megengedte a király azt, hogy a horvát tartománygyűlés Fiume városának külön és Buccari városának is külön ülést és szavazatot ajánlhasson fel.
A horvát rendek 1809-ben köszönettel tudomásul vették a királyi leiratot, elismervén Fiuménak Magyarországhoz való közvetlen kapcsolatát s megköszönték, hogy Fiume követeinek ülést és szavazatot adhatnak, megkeresvén a bánt, hogy őket Horvát- és Szlavonországok közgyűlésére meghivja.
Az említett királyi leiratnak határozott kijelentése mellett is volt bizonyos kétértelmüsége, mely rávall a Magyarország beolvasztására szakadatlanul törekvő czentralista kormányra, s azóta, mint a legújabb közjogi egyezkedés tárgyalásain is folyton támaszt adott a Fiumét követelő horvát képviselőknek. Nagyrészt ennek a hátsó ajtót nyitva hagyó rendeletnek s a belőle kifolyó intézkedéseknek köszönhetjük, hogy Fiume helyzete, bár közjogilag teljesen tisztázva van, mindeddig csak provizórium.
