III. Károly szabadalma.
III. Károly szabadalma.
III. Károly volt tudvalevőleg az az uralkodónk, ki monarchiánk nagyobb szabású 67kereskedelmi politikáját inaugurálva, első ízben fordított különös figyelmet a tengeri kikötőkre, s Triesztet és Fiumét vámmentes szabad kikötőkké nyilvánította 1717., 1719–20., 1725. és 1729–30. években kelt rendeleteivel. Ezt a fontos lépést azután a nevezett városok emelésére czélzó intézkedéseinek egész sorozata követte. Először is jó utakról kellett gondoskodni: megépült hát a tieszt–bécsin kívül a fiume–károlyvárosi út (Via Carolina). A kereskedelmi peres ügyek gyorsabb elintézése czéljából Fiuméban egy váltó- és kereskedelmi törvényszéket állíttatott. A kereskedőknek s iparosoknak fokozott tevékenységre sarkalása okából a kormány a buzgóbb vállalkozókat ingyen telkekben részesítette, mire csakhamar létrejött az első fiumei czukorfinomító gyár. Ettől nem messze épült 1722-ben az első veszteglő intézet, a hajók által esetleg behurczolható járványok távoltartására. Különösen 68nagyfontosságú lépés volt a passzaroviczi béke után (1718) a szultánnal kötött kereskedelmi szerződés, mely az osztrák kereskedésnek a levantei kikötőkben jelentős előnyöket biztosított, melyek kihasználására Triesztben csakhamar megalakúlt a Keleti társaság (Compagnie orientale, a Lloyd előfutára.
