Felügyelők.
Felügyelők.
Osgyáni Bakos János, 1583-tól Gömörmegye alispánja, – ki 1596-ban a murányvári czikkelyeket megerősítette – a lelkipásztorok védelmét magára vállalta s 1617 április 19-én új rendtartási szabályokat léptetett életbe. – Utána következett ráhói és nagy-szuhai Jákóffy Ferencz, a Széchyek birtokához tartozó Murány-, Balog-, Lipcse várak kapitánya, 1630 óta a kishonti esperesség felügyelője. Lányi György szuperintendens s a kishonti esperesség közbenjárására Nagy-Hont vármegye karai és rendei 1636-ban közgyűlési határozattal megerősítették hivatalában s ugyanakkor jóváhagyó záradékkal látták el az esperesség rendszabályait is. Meghalt 1639-ben, 46 éves korában. – Osgyáni Bakos Gábor, Szendrő-vár kapitánya, 1639-től 1666-ig, élte fogytáig vitte az egyházmegyei felügyelői tisztet. – Felső-kubini és nyustyai Kubinyi Ádám, híres jogtudós, a család jószágainak igazgatója, 1677-ben az esperessel egyetértőleg esperességi közgyűlést tartott Klenóczon. – Ráhói és nagyszuhai Jánoky Gáspár, Nagy-Hont-, Nógrád- és Zólyom vármegyék táblabírája, a tudományok és művészetek bőkezű pártfogója. Meghalt 1692. év április 24-én, 83 éves korában. – Jánoky Farkas, 1693-tól Gömör vármegye alispánja. Meghalt 1698-ban. – Jánoky Zsigmond, előbbinek öcscse s utóda mindkét tisztségben, a Rákóczy-féle mozgalmakban a kormány bizalmas embere. Meghalt 1721-ben. – Felsőkubini és nyustyai Kubinyi György, a Koháry uradalmak igazgatója, 1707-ben a rózsahegyi zsinaton az egyházmegye képviseletében megjelent s az akkor szervezett egyházi törvényszék bírájául választatott. 1715-ben Gömörmegye alispánja lett. – Kubinyi Mihály, 1720-ban a parochiális tizedek bátor és szerencsés védője. – Kubinyi Imre, Gömör vármegye pénztárnoka s a család jószágainak igazgatója. Miután 1735-ben a Pesten megtartott országos egyházi alkotmányos gyűlés azt a határozatot hozta, hogy minden egyházkerületnek, egyházmegyének, sőt minden egyes egyháznak is külön felügyelője legyen, ő lett a valósággal törvényes formák közt választott első egyházmegyei felügyelője Kishontnak. Meghalt 1748 február 9-én, 74 éves korában. – Jánoky László, 1732-től a vármegye alispánja. Radvánszky János levélváltás útján vele tanácskozott a szuperintendens-választás módozatai felől. – Osgyáni Korponay Gábor, Fülek vár alkapitánya, Koháry István, Géczy Juliánna és a Bakos-utódok jószágainak kormányzója; hűtlenség vádja miatt elkobzott anyai jószágainak visszaszerzője, az osgyáni várszerű kastélynak 1760-ban felépítője. 1753-ban választották meg az esperesség felügyelőjéül. – Kubinyi Dániel, Gömör vármegye alispánja, 1766-ban lett esperességi felügyelő, hivataláról azonban 1770-ben lemondott. Meghalt 1774 október 4-én, 63 éves korában. – Kubinyi Miklós, 1770-ben egyhangúlag választották meg esperességi felügyelővé. 1771 február 8-án, 40 éves korában hirtelen elhalt. – Fejes György, Alsó-Szkálnokon lakott; 1771 május 13-án foglalta 422el felügyelői hivatalát. Meghalt 1790 márczius 24-én, 60 éves korában, mint „theologus prefektus, – juridicum oraculum, – defensor religionis publicus.” – Ifj. Korponay Gábor, 1791-től az esperesség felügyelője; az esperességet Kuzmányi Sámuel esperessel a pesti zsinaton saját költségén képviselte. Meghalt 1802 szeptember 19-én, 43 éves korában. – Fejes János, a vármegye jegyzője, mely tisztségtől megválván, a külföld egyetemeit látogatta, honnan hazatérve, kizárólag a tudományoknak élt. 1791-ben az esperesség másodfelügyelője, majd 1803-ban felügyelője lett, 1809-ben azonban hivataláról lemondott s a kishonti tudós társaság munkás tagja s pártfogója maradt éltefogytáig. – Kubinyi Péter, közfelkiáltással választatott esperességi felügyelővé 1809-ben. Pénz- és ásványgyűjteményét a nemzeti múzeumnak adta, több ezer kötetből álló könyvtárát pedig az esperességnek hagyományozta. – Méltó utódja lett a felügyelőségben zabari Szontagh István 1838-ban, majd Kubinyi Gedeon 1844-ben, utána felsőkubini és nagyolaszi Kubinyi Ödön 1848-tól, malatini és rimabrézói Malatinszky Frigyes 1854-től, Kubinyi Ödön másodizben 1861-től, zabari Szontagh Bertalan alispán 1878-tól, felsőkubini és déménfalvi Ruthény Béla 1881-től, Kubinyi Aladár 1890-től maig, már harmadizben, mindig egyhangúlag megválasztva.
