1848.
1848.
Az 1848. év szabadságszele Gömör-Kishont vármegyét is csakhamar érintette. A márczius 20-án Jankovich Antal főispáni helyettes és Szentmiklóssy Antal első alispán elnöklete alatt Pelsőczön megtartott rendkívüli közgyűlésen tárgyalják a rendek Szentiványi Károly és Darvas Pál követek sürgős tudósítását, melylyel a francziaországi eseményekre és a bécsi mozgalomra hivatkozva, utasítást kérnek. Értesítik továbbá a vármegyét, hogy a pártok az egymás elleni kűzdelemmel felhagyván, nemzeti párttá alakultak, s kívánságaikat és sérelmeiket Ő felsége elé terjesztendő feliratba foglalván, kérik a vármegyét is annak elfogadására. A vármegye elfogadja a követek előterjesztését és utasítja őket, hogy „a megye szellemére, a dolgok európai fejlődésére figyelmezve, mindazt, mi az alkotmányos átalakulásra, különösen pedig Magyarország s a kapcsolt részek és Erdélyország részeinek teljes jog- és teheregyenlőségére nézve megkívántatik, pártolják és necsak előmozditsák, hanem kivívni és életbeléptetni is igyekezzenek úgy, hogy az országgyűlés a törvény által kijelölendő átalakulási téren szükséges további működés végett rögtön Pest városába tétessék át. Egyébbiránt mondják ki minden alkalommal azt, mikép a nemzet koronás királya iránt minden századok viszontagságaiban tanúsított hűséges ragaszkodását, ez alkalommal is, szeretett és nemzetünket szerető fejedelme s uralkodóháza iránt megtartani s bebizonyítani kívánja és akarja.”
Ez alkalommal a közgyűlés az események figyelésére és az esetleg sürgős intézkedések megtételére bizottságot küld ki, mely az alispán elnöklete alatt a következő tagokból áll: gróf Serényi László, báró Vay Alajos, Szathmáry Király Pál, Abaffy János, Marton János, Szentmiklóssy Viktor, Szontagh Lajos, Bodon Antal, Jaczkó András, Kende Sándor, Bornemisza 565István, Mumhart János, Ragályi Miksa, Ragályi Ferdinánd, Malatinszky István, Ruthényi Bertalan, Ratkó József, Máriássy Béla, Török Adolf, Sziklay Ede, Dapsy Vilmos és Jekelfalussy József, Nagy Károly főjegyző, Bodon Ábrahám tiszti főügyész és 5 járásbeli főszolgabiró. Ily helyzetben fogadja a vármegye a független felelős magyar miniszterium megalakításának hírét és a nádori, követi és miniszteri értesítéseket, midőn május 26-án, a pelsőczi gyűlésen már megdöbbenve olvassák Szemere Bertalan belügyminiszter rendeletét, melyben arról értesíti a vármegyét, hogy a király Bécset elhagyta, és Insbruckba költözött. Aggodalommal tekint a jövőbe s felhívja a vármegyét, hogy ha szükség lesz reá, szervezzen nemzeti őrséget. A közgyűlés a rendeletet magáévá téve, az egyes járásokba biztosokat küld ki szervezés czéljából. Nyomban megalakítja a nemzetőrségi választmányt s fegyverek beszerzéséről gondoskodik; végül feliratot intéz Ő felségéhez, kérve, hogy e veszedelmes időben jöjjön Budára, hű magyarjai közé.
