A nemzeti pénztár.
A nemzeti pénztár.
1834-ben Forgách Antal gróf, a magyar nyelvet kitünő szorgalommal tanuló, nem magyarajkú növendékek ösztönzésére, Szász Coburg góthai Ferdinánd herczeg, és Andrássy György gróf pedig a tanítók szorgalmának jutalmazására szánt adományaikkal megkezdik a „nemzeti pénztár” megalapítását, melyből 1842-ben már 300 frtot, 1863-ban 170 frtot, 1864-ben 175 frtot, 1865-ben 236 frtot osztottak ki.
Ugyanez évben a nádorispán a vármegyének, egy évi időtartamra, vészbiróság gyakorlására engedélyt ad. A vészbiróságot Hevessy Péter elnöklete alatt Szathmáry Király József, Hubay Pál, Abaffy Miklós és Tornallyay Luczián táblabirákból alakítják meg.
Az augusztus 25-én tartott gyűlésből utasítja a vármegye követeit, hogy az 1830. évi 2. t.-cz. következtében az inaugurális diplomát az országgyűlés czikkelyei közé felvétetni kívánja, hogy továbbá a jövőben Budán tartandó országgyűlés határnapja törvénynyel állapíttassék meg, és hogy az úrbéri perek rendezése és a tisztújítószék miként leendő megtartásának szabályozása érdekében törvény alkottassék.
