Az 1809-iki nemesi felkelés.
Az 1809-iki nemesi felkelés.
1809-ben rendeink a nemesi felkeléssel vannak elfoglalva. Az április 15-én Rimaszombatban tartott közgyűlésen, mint a jegyzőkönyv mondja: „A Nagy Méltóságú feő-Ispány úr Ő Excellentiájának sürgetésére már a legközelébb Rosnyón megtartott gyűlés rendelkezéséhez képest újólag elhatározzák, hogy az Ő Királyi Hertzegsége Országunk Primássának felajánlott 150 Lovaskatonák mielőbb kiállittassanak.” E végből a szolgabírák utasíttatnak, hogy a subsidium (hadi segedelem) behajtása iránt sürgősen és futó leveleikkel 5 nap alatt gondoskodjanak. Addig pedig, míg ez megtörténik, Jekelfalussy János megbizatik, hogy a 150 ló árára szükséges pénzt Tornallyai Mártontól vegye kölcsön, a lovak megvásárlásával pedig Czikó, Madarassy, Kováts és Kiszel hadnagyok és Süveges káplár rimaszombati vicze-biró bizatnak meg.
A július hó 7-én ugyancsak Rimaszombatban tartott állandó bizottsági üléséből fontos intézkedések tétetnek. A belső bátorság fenntartása czéljából a szomszédos vármegyékkel lovas ordonánczok útján állandó érintkezésbe lépnek. A fegyverviselők száma 20-ra emeltetik fel, fele Rimaszombatban a káplár, fele pedig Pelsőczön a megye porkolábjának igazgatása alatt, felügyelvén reájuk minden hónapban a fegyverviselők hadnagya. A szolgabirák minden községben keressenek két vagy három előkelő, józan embert, kik a rendre és korcsmára, valamint a lakosokra felügyelvén, minden esetről jelentést tegyenek. E férfiakat hiteles embereknek nevezzék el. Ha esetleg baj támadna, a hiteles emberek felhatalmaztatnak arra, hogy a harangokat félre veressék és a szomszéd községből is segítséget hívjanak. A biró minden községben este 10 órakor lenyugovásra harangoztasson, a mikor mindenki köteles a korcsmából hazatérni; kik ez ellen vétnek, rögtön bejelentődnek a szolgabirónál. A megyebeli városokban: Rozsnyón, Rimaszombatban, Jolsván, Csetneken, Dobsinán, Nagyrőczén, Pelsőczön, Ratkón, Gömörön, Putnokon, Rimaszécsen és Tiszolczon a lakosok lóháton állítsák ki e hiteles embereket. A gyanus vagy útlevél nélkül járkáló és utazó idegenek azonnal letartóztassanak és a szolgabiráknak adassanak át. Rendeltessenek éjjeli strázsák. A vámosok Telgárton, Murányban, Jolsván, Tiszolczon, Lénártfalán, Rimaszécsen, Czakón és Berzétén hasonló megfigyelésre és eljárásra szolgabirák által feleskettessenek.
1810-ben Máriássy István alispánságának idejében és 1821-ben az április 21-iki rendeletek következtében, melyekben országgyűlésen kívüli hadi segély követeltetik, e vármegye is elkeseredetten harczol az alkotmány mellett.
1825-ben igen sok dolga akadt a vármegyének a megye területén sűrűn tanyázó katonasággal. Nagyfontosságú intézkedéseket tesznek továbbá az élelmi czikkek, különösen a húsneműek árúsítása, a munkabéreknek az egész megye területén egységesen való megállapítása, az új építkezések szabályozása, az elterjedt istenkáromlások meggátlása, a „hadi regulamentum” megtartása, a vármegyéhez terjesztendő folyamodványok, kérvények szerkesztése, a tűzoltás fejlesztése, végül az országutak kikavicsolása tárgyában.
