Az 1836-iki véres tisztújítás.
Az 1836-iki véres tisztújítás.
Az 1836-ik év Szent-Iván havának 21-ik napján tartották meg Rimaszombatban a tisztújítószéket id. Almássy József val. belső titkos tanácsos, főispán elnöklete alatt. Abaffy Károly alispán és Máriássy Pál főjegyző lemondása után öt jelölt közül ifj. Draskóczy Sámuelt első alispánnak, Máriássy Zsigmondot másodalispánnak választották meg, míg a főispán főjegyzőknek Abaffy Miklóst és Nagy Károlyt, aljegyzőknek Hubay Bertalant és Ratkó Miklóst nevezte ki. Ez a gyűlés az u. n. véres gyűlések egyike volt s habár az akkori jegyzőkönyv erről nem emlékezik meg, bizonyítják ezt a július 12-én Pelsőczön és az aug. 23-án Rimaszombatban megtartott közgyűlések jegyzőkönyvei, melyek közül az előbbi a tisztújítást érvénytelennek mondja, a másik pedig az udvari kanczellária átíratát közli, melyben kegyetlen vérengzésekről, házakra való rontásokról, lövöldözésekről s más törvénytelen visszaélésekről van szó.
A Rimaszombatban ez év szeptember 12-ik napján tartott III. negyedbeli gyűlésen már kir. biztos küldetik ki az ügy megvizsgálására. Az október 22-én, Rimaszombatban megtartott közgyűlésen az udvari kanczellária már meg is nevezi a biztost szigeti Szerencsy István személyében. Az október hó 24-én, Pelsőczön tartott közgyűlésen végre az ügy már elsimult, a rendek lecsillapultak és az év további folyamán a gyűlések rendben és nyugodtan folynak le.
1841-ben szigorú határozatot hozott a vármegye az áldást megtagadó lelkészek ellen. Ugyanekkor gróf Andrássy György indítványára, megyei fiók-gazdasági egyletet alakítanak és elhatározzák, hogy azok, a kik kővel építenek és cserépzsindelylyel fedik házaikat, jutalomban részesüljenek. A honi iparegylet pártolása is elhatároztatott.
