Az 1845-iki inség.
Az 1845-iki inség.
Az 1845-ik évi rossz termés okozta inség a vármegyét nagyobb szabású segély-akczióra indította. Az 1846. évi januáriusi gyűlésben elrendelték a szűkölködők összeírását és megkezdték az adományok gyűjtését. Az így befolyt 3048 frt 34 krt gabonavásárlásra fordítandónak határozván, megvetették a megyei takarékmagtár alapját. Az első kiosztás a községi bírák útján történt. A só felemelt árából 12,000 frt kölcsönt kértek a szűkölködők 564számára, a mit azonban a kormányszék megtagadott, mire a vármegye bizonyos kulcs szerint elosztott 20,000 frt segély-adót vetett ki. Ez évben az adózó nép száma 19,628 volt, mely után az egész vármegye területén 64,445 frt 20 1/16 krt hadi adóban és 45,798 frt 40 krt házi adóban vetettek ki és szedtek be.
1847 január havában a szűkölködők összeírása befejeztetvén, kitünt, hogy a vármegye területén 3133 segélyre szoruló egyén van, kiknek 6 havi ellátása 18,798 véka gabonát, 75,192 frt értékben igényel. A kivetett 20,000 frt már nagyobb részben be is folyt, de ez elégtelen lévén, a helytartó-tanácstól a hiányzó összegnek a hadi pénztárból leendő előlegezését kérték, de eredmény nélkül.
