Görgey Rimaszombatban.
Görgey Rimaszombatban.
Görgey hadteste Vácz alól, Nógrád vármegyén keresztül, július 19-én jött Rimaszombatba. A sereg elrongyolva és kiéhezve érkezett meg. Görgey pedig előbb Losoncz-Apátfalván kipihenvén magát, másnap, nehéz fejsebével, serege egy részével jött Rimaszombatba. Görgeyt és seregét Káposztás József, a város főbirája fogadta és Jekelfalussy József feledi földbirtokossal a honvédeket jól megvendégelték. Görgey főhadiszállása szintén a Marikovszky-féle ház volt.
Grabbe orosz tábornok ez alatt Losonczon táborozott, Chrulew ezredes pedig Losoncz-Apátfalva környékén, a honnan csakhamar 2 tisztje érkezett lóháton és Görgeyhez szállt be. A két tiszt megjelenéséből és abból a körülményből, hogy Chrulew hada folyton Görgey nyomában volt, anélkül, hogy megütköztek volna, már az alkudozások megkezdésére lehetett következtetni.
Papp Dénes, a ki az egész 1848–49-iki forradalomra vonatkozó iratokat kiadta, Görgeynek két Rüdigerhez intézett levelét közli, melyeket, habár sem a kelet, sem a hely kitéve nincsen, rimaszombatiaknak tart. E mellett még Rimaszombatban élő emberek határozottan állítják, hogy Görgey az alkudozásokat itt folytatta, és hogy innen több levelet küldött az ellenséges táborba.
Július 21-én, reggeli 2 órakor ismét egy levelet küldött Görgey Rüdigerhez és Paskievicshez; ezt egy óra múlva a második követte. Katlarow kapitány és Rüdiger hadnagy útján Chrulew terjesztette Görgey elé a fegyverletétel pontjait, a melyre Görgey Paskievicshez a következőkben válaszol:
568„Főhadiszállás Rimaszombat, 1849 július 21-én reggeli két órakor. Azon ajánlatra nézve, melyet nekem a két meghatalmazott: Katlarow kapitány és Rüdiger hadnagy most Chrulew ezredes által az orosz császári és a belföldi, az én vezetésem alatt álló csapatok között a megkötendő békére nézve tettek, van szerencsém egyelőre a következőket válaszolni. Először: nem tudom, tanácskozhatom-e tábornokaimmal és csapatparancsnokaimmal a nekem tett béke feltételein egy vagy két napig s én tehát határozott választ azonnal nem küldhetek. Másodszor: Ezen határozott válasz elküldéseig fegyverszünet lenne kötendő azért, mert csapataim előtt a katonai értekezlet ezen módja teljesen ismeretlen, miért is én a magunk részéről az ellenségeskedés megszüntetéséért a felelősséget magamra nem vállalhatom, s mint katona és hadvezér becsületemet koczkára nem tehetem: szükségesnek tartom azért határozott válaszom megérkeztéig a fegyverszünetet köszönettel visszautasítani s csak annyit várok, hogy parlamentairjeimet épen oly emberileg és a hadi szokások szerint fogadják és engedjék visszatérni, a mint az a mi részünkről az orosz császári parlamentairekkel történt. A fent nevezett parlamentaireknek az orosz táborba való közvetlen visszaérkezése után kezdetöket veszi az ellenségeskedés szokott természetes útja. Harmadszor: A békeajánlatra vonatkozó határozott válaszomat, a mennyire lehetséges, huszonnégy, legfeljebb negyvennyolcz óra alatt két tisztem által Chrulew ezredesnek el fogom küldeni. Negyedszer: Magyarhon összes országai érdekében megköthető békére nézve négyszemközt elmondtam véleményemet idő és mód tekintetében Katlarow kapitánynak. Görgey Artúr, magyar tábornok.”
Míg Grabbe orosz tábornok Tornallya környékén táborozott, addig a felső vidéken, a bányakerületen visszamaradt orosz csapat futárokat küldött Grabbéhez tudósításokkal. A futárok, közöttük két orosz tiszt, július hó utolsó napjaiban érkeztek Rimaszombatba és Lenner postamestertől kértek előfogatot, hogy azon tovább utazzanak. A város környékén czirkáló guerillák azonban valahogy neszét vették a két tiszt utazásának, az akkori „Huszár” vendéglő előtti híd alá bújtak s onnan az egyik tisztet lelőtték. A kocsis azonban a másik tiszttel megmenekült és Bejébe hajtatott.
