Gr. Andrássy Manó főispán.
Gr. Andrássy Manó főispán.
„A nagy számban egybesereglett bizottmányi tagok szívből fakadó „É]jen”-nel fogadják csikszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Manó Ő méltóságát, a kinevezett főispánt, ki elnöki székét elfoglalván, a gyűlés törvényes megalakulása tekintetéből Szontagh Bertalant jegyzővé, Miklovics Ferenczet közügyészszé, Latinák Rudolfot szolgabiróvá és Feledy Ferenczet esküdtté a gyűlés tartamára kinevezi. Ezután felolvastatott báró Wenckheim Béla belügyminiszter leirata, melyben arról értesíti a vármegyét, hogy Ő cs. és apostoli kir. Felsége legfelsőbb elhatározásával gróf Andrássy Manót a vármegye főispánjává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A hivatalosan közölt főispáni kinevezés, mint a megye közóhajának teljesülése, közörömmel s általános lelkesedéssel fogadtatván, örvendetes tudomásul vétetett s megyeszerte közhírré tétetni rendeltetett. Eskütétel után a főispán a tanácskozást a következő beszéddel nyitotta meg:
„Midőn a magyar felelős miniszterium előterjesztése folytán Ő felsége által főispánná kineveztettem, kettős örömömre szolgált, hogy én lehetek oly boldog, hogy e megyében, melyben születtem, mely családom kis hazája, alkotmányosságunk győzelmét kihirdethessem.
Igenis nagy győzelme a nemzetnek azon állás, melyet most Magyarország Ausztriában s a világ előtt elfoglal, melyet nem fegyverrel, hanem a hazájához s törvényeihez való hű ragaszkodással vívott ki magának.
Együtt van országgyűlésünk, a képzelhető legszabadabb alapon választva, őre, biztosítéka egy jobb és állandó jövőnek s alkotmányos fejlődésünknek, a felelős miniszterium, mint a nemzet akaratának felelős s legbiztosabb végrehajtója.
Ime, a megyének visszaállításához, s alakításához is hozzáfogunk, azon megyének, melyet minden magyar ember, pártszínezet nélkül, az alkotmány százados őrének elismer. Csak a megyék által lehet segíteni kisebb helybeli bajainkon, egyedül a megyei rendszer mellett állhat fenn nyugodtan, számos nemzetiségekből álló hazánk.
Ily czélszerű a nemzet százados életéből merített alkotmánya. Európa kevés állama dicsekedhet ezzel. Alkotmányunk biztosítva van és lesz, – egy hazafias császár és a koronázandó magyar király esküje és koronája alatt álló Lajtán túli népekkel, mint szabad nemzettel kötendő frigy által. Ezen frigyben találom az 1867-ik évi országgyűlés legnagyobb vívmányát.
Én nem kételkedem, hogy most, midőn Európa más nemzetekkel való egyesülésre utal bennünket, hazánknak Ausztriával, a delegáczió, azaz a szabad egyesülés elve által valósággá váland az, hogy Magyarország nagy nem volt, de nagy lesz.
E biztos reményünk alapkövét az 1848-iki törvények képezik, ezen sziklára építé az 1867-iki országgyűlés az alkotmányosság templomát, tetőzve azt urunknak és koronázandó magyar királyunknak az országgyűlési küldöttséghez intézett azon felejthetetlen szavai által: „A magyar alkotmány őre én vagyok!”
573Tisztelt Bizottmány! Midőn a magyar miniszterium az 1848-iki törvényekhez lehetőleg hű akarván maradni, a törvény által visszatükröző végleges rendelkezésig is, az 1861-iki bizottmányokat hívja fel a megye kormányzására, azt különösen azért tevé, mert az élet a legjobb tanító; mutassuk meg tehát, miként a megyei élet a parlamentáris kormánynyal összefér.
Midőn tehát alkotmányunk épületében Gömör-Kishont megyének kijelölt helyét elfoglalni óhajtjuk, el ne felejtsük, hogy az az 1848-ki törvényeken, azaz a demokráczián, vagyis az egyenjogúságon alapszik, minek folytán tisztviselők mindazok lehetnek, kik a megyében legtöbb szakképzettséggel és fedhetetlen jellemmel bírnak s feladatuknak, a különféle ajkú lakosok méltányos és törvényes igényeinek tekintetbe vételével, legjobban megfelelni képesek.
Megváltozván e szerint a megye, változást szenvedett a főispáni állás is, mert a főispán jelenleg többé nemcsak a kormányzatra kizárólag hivatott osztálynak, hanem a nemzeti többség akaratának kifolyása, a kinek érdeke csak az lehet: pontos és lelkiismeretes kezelés által a megye elismerését és vonzalmát a minisztérium és az új kormányzat elveinek megnyerni. És ezen okból kétszeresen örültem kineveztetésemnek azért is, mivel a pontos kezeléshez való készségteljes hozzájárulásommal köszönhetem meg azon szíves hajlamot, melyet a megye irántam mindig tanúsított.”
Az általános lelkesedéssel s éljenzéssel fogadott beszéd után a főispán leteszi esküjét, mire Szontagh Bertalan főjegyző, a bizottmányi gyűlés kifejezett kivánságára, jegyzőkönyvbe iktatott lendületes beszéddel üdvözölte.
A megyei hatóságok rendezése tárgyában, országgyűlési határozatnál fogva kimondja a közgyűlés, hogy a törvényhatóságok végleges rendezéséig a közügyek vitelével, a közigazgatás kezelésével s a megyei tisztikar megválasztásával az 1861-ik évben megalakúlt megyei, bizottmány ruháztassék fel. A megyei bizottmány megalakítása után a tisztviselőválasztásokra nézve történnek meg a szükséges intézkedések, melyeknek végrehajtása czéljából egy bizottság küldetik ki, egy második bizottság pedig azon czélból, hogy a vármegye költségvetésére és a tisztikar fizetésének megállapítására nézve a következő napon tartandó bizottmányi közgyűlésre javaslatot tegyen. A két bizottság küldetésében eljárván, a költségvetés a szükséglethez képest 106,366 forint 80 krban és egyéb más kiadás 6447 frtban állapíttatik meg, a mit nyomban utalványoznak is. A tisztújítás határnapját április 27-ikére tűzte ki a főispán, míg a megyei törvényszékek felállításának és a székhely megállapításának eldöntését a legközelebb, Felsőczön tartandó közgyűlésre halasztotta el a bizottmány.
