Márton.
Márton.
Lázár fiától kezdve már egészen rendszeresen vezetődnek a család évkönyvei s ezekből, valamint Istvánffy Historia Hung.-jából is látjuk, hogy Andrássy Márton Szapolyai János mellé állott s hadi pályáján leginkább a Dózsa György-féle paraszt-lázadás elnyomásában tűnt ki. Engel: Monumenta Hungarica-jában olvassuk: „Temesvár alatt – 1514-ben – halált megvető bátorsággal rohanva a felkelők soraiba, azokat teljes bomlásba hozta. Midőn Gritti Lajos, Erdély gyűlölt kormányzója Szapolyai kedves emberét, Czibak Imrét Alvinczen (egyes históriaírók szerint Felméren) 1530-ban kivégeztette, a moldvai és oláhországi vajdákhoz Andrási Mártont és Kornis Miklóst küldték követségbe. Ugyancsak Kornis Miklóssal – 1540-ben – Andrássy vezette a szászokat és székelyeket s mint ezt Istvánffynál látjuk, Szapolyai számára ő foglalta el a pártütő Balassa Imrétől Diósd és Almás várait. Andrássy Márton 1548-ban Martinuzzi, 1554-ben Petrovics kormányzósága idejében mint tanácsos működik. 1565 táján fejezi be nemes és vitéz életét. Utódai 1569-ben csik-szentkirályi jószágukra donácziót nyertek s egyik előnevét máig innen írja a család. Jószágaikat azonban, miután Békési Gáspár felkelésében résztvettek, elkobozták.
Andrási Mártonnak mindszenti Mikó Katalintól származott fia:
