Közigazgatás.
Közigazgatás.
Dobsina a felvidéki városok vagyonosabbjai közé tartozik, mert vagyona körülbelül 1.175,455 korona.
A vagyon fekvő javakból, épületekből, anyagokból és termények készletéből, vasgyárakból, bányákból, iskolaépületekből, ingóságokból, részvényekből és cselekvő követelésekből áll.
Fekvő javai: erdő 9886 kat. hold, 148 öl rét és kertek, 548 kat. hold. Összesen 405,444 korona értékben. Házak, gazdasági épületek, vendéglők, korcsmák, malmok 145,700 korona értékben. Vasgyárak 20,000 korona, bányák 88,889 korona, iskolaépületek 12,000 korona értékben. Ingóságokban, ú. m. regaleváltsági kötvény 327,600 korona értékben, földtehermentesítési kötvény 24,000 korona, 4% m. korona járadék kötvény 16,200 korona értékben, dobsinai takarékpénztári részvény 200 korona értékben. Bányatermékek, erdőgazdasági termékek, gazdasági és egyéb készletek és készpénz 144,422 korona 47 fillér.
A városnak szenvedő vagyona vagy adóssága nincsen. A városi polgárok a város által termelt tűzi- és épület-fát és egyéb anyagokat előállítási (öntermelési) árban kapják. A város polgárai és lakosai semmiféle községi adót nem fizetnek.
A város ez idő szerinti tisztviselőinek névsora a következő: Polgármester, árv. elnök, békebíró és anyakönyvvezető Szontagh Béla. Főjegyző és árv. ülnök Nikl Gyula. Rendőrkapitány Csiskó János. Tanácsnok, árv. ülnök és polgármester-helyettes Csermák Sándor. Ügyész dr. Katona László. Pénztárnok Sárkány Sándor. Erdőmesterek: Schmidt Román és Endersz Frigyes. Bányatanácsos és városi mérnök Ruffinyi Jenő. Közgyám Gömöry János. Városi gazdatiszt Krausz János. Aljegyző Makláry Endre. Irnok Bogdán Gyula. Főorvos dr. Kellner Viktor. Alorvos dr. Schwirián János. Körorvos dr. Adriányi János. Rendőrbiztos Gundelfingen Elemér. Anyakönyvvezető-helyettesek Csiskó József és Bogdán Gyula.
* * *
Iglói Szontagh Béla, Dobsina r. t. város ez idő szerinti polgármestere, Gömör vármegye egyik legrégibb családjának: az iglói Szontagh családnak ivadéka, 1890-ben, 24 éves korában lett polgármester. A választás szerencsés volt, mert a nagytehetségű fiatal polgármester lelkesedéssel látott a munkához. Tapintattal simította el a régi időkből származó pártviszályokat, azután gondos kézzel fogott a köz- és társadalmi ügyek rendezéséhez. A városi pénzügyek megszilárdítása, az állami polg. fiúiskola létesítése, a kisdedóvó és elemi iskolák államosítása, a városi gőzfűrész és a jégbarlang telepén egy modern vendégfogadó felépítése, a városi utczák, terek szabályozása és magyar elnevezése, az új bazaltjárdák létrehozatala és számos egyéb alkotás fáradhatatlan tevékenységéről tesznek tanúbizonyságot. Egyik legnagyobb érdeme, hogy kormánya alatt a magyar nyelvet nemcsak a város összes közigazgatási ágazataiban hivatalos nyelvül elfogadták, hanem hogy a lakosság minden rétegébe behatolt és a német és tót nyelveket rohamosan kiszorítja. Egyik nagy alkotása a városi tisztviselők és a szolgaszemélyzet nyugdíjintézménye. Legújabban a villamos világítás behozatalán és a vas- és bányaipar válságos helyzetének megjavításán fáradozik. Igaz, hogy ezeket az eredményeket nagy részben a városi képviselőtestület helyes érzékről tanúskodó gondolkozásának és ritka áldozatkészségének köszönheti, de ez mit sem von le érdemeiből, mert el tudta nyerni – s a mi még nehezebb – meg tudta tartani a képviselőtestület osztatlan bizalmát. A polgármester a békebírói és anyakönyvvezetői teendőkön felül, gondoksági és iskolaszéki elnök, tüzoltóegyleti elnök s minden társadalmi és jótékonysági intézmény egyik agilis vezérférfia. (N. G.)
